A hétvégén összeomolhat a lengyel baloldal

Újra politikai földcsuszamlás várható a vasárnapi lengyel választásokon. Az eddig kormányzó baloldali erők katasztrofális vereségre számíthatnak, a parlamentbe jutásra a túlnyomóan gazdasági reformokkal és korrupcióellenességgel kampányoló jobboldali pártok esélyesek. A kormányzásra is két jobboldali párt esélyes, jóllehet eredetileg koalíciót ígértek egymással.

A rendszerváltás óta egyetlen lengyelországi kormánypártnak sem sikerült még újraválasztatnia magát, és ez a vasárnapi parlamenti választásokon sem lesz másképp. Most vasárnap a lengyelek a 460 tagú parlament - szejm - és a 100 tagú szenátus összetételéről döntenek. Októberben tartják az elnökválasztást, ez két fordulós, az elsőt október 9-én rendezik, a másodikat 23-án.

A mostani vezető kormányerő, a Baloldali Demokrata Szövetség (SLD) négy évvel ezelőtt 41 százalékos szavazati aránnyal nyerte a választásokat. Az akkor vereséget szenvedő, botrányoktól sújtott középjobb kormány erői szétforgácsolódtak, és messze kerültek a hatalomtól. Az SLD vezette választási szövetségen kívül a többi párt 10 százalék körüli, vagy az alatti eredményeket produkált 2001-ben. Most az SLD-re vár hasonló kudarc.

A jobboldali elődjéhez hasonlóan több botrány - a nemzeti olajtársaság vagy az állami televízió privatizálása - miatt támadások kereszttüzében álló SLD az előrejelzések szerint a szavazatok alig 10 százalékára számíthat. A győzelem ezúttal várhatóan a jobboldal kezébe kerül, a két vezető erő, a Polgári Platform (PO) és Törvény és Igazság (PiS) együttesen jó eséllyel pályázhatna a kormányzásra, és korábban koalíciót is ígértek egymásnak. A két párt már arról is megállapodott, hogy amelyik több szavazatot szerez, az adja a kormányfőt, ugyanakkor az utóbbi időben egyre több a súrlódás közöttük. Elemzők szerint mindketten az SLD egykori szavazóit szeretnék megnyerni, és a PiS, hogy utolérje a felméréseken eddig vezető PO-t, egyre keményebb hangnemet üt meg. Egyes megfigyelők szerint a kiélesedő versenyben egyre inkább kiütköző ellentétek és az egymást bíráló nyilatkozatok miatt már csoda lenne, ha koalícióra lépne a két párt.

A PBS Sopot legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a PO 32 százalékkal vezetett közvetlenül a szavazatok 30 százalékára számítható PiS előtt. A Lengyel Köztársaság Önvédelme (SRP) a harmadik 12 százalékkal, a Lengyel Családok Ligája 10 százalékra számíthat, az SLD pedig alig hétre. A felmérés szerint nem kerül be a parlamentbe a Parasztpárt (PSL), a Szociáldemokraták (SDP) és a Lengyel Demokrata Párt (PD). Ha mégis sikerül megegyezniük a vezető jobboldali pártoknak, akkor összesen 315 helyet szerezhetnek meg a 460 tagú szejmben. Az OBOP legutóbbi adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a PiS 2 százalékkal megelőzte riválisát, és 34 százalékra számíthat.

A lengyel szavazók ugyanakkor meglehetősen kiszámíthatatlanok. Az egyik lengyel közvélemény-kutató Financial Timesnak nyilatkozó vezetője szerint az újabb és újabb pártok folyamatos színre lépése összezavarja a választókat, és azzal, hogy nincsenek hosszú éveken, évtizedeken keresztül fennálló állandó politikai alakulatok, ezeknek nem alakul ki stabil szavazói tábora.