A hétvégén összeomolhat a lengyel baloldal

Újra politikai földcsuszamlás várható a vasárnapi lengyel választásokon. Az eddig kormányzó baloldali erők katasztrofális vereségre számíthatnak, a parlamentbe jutásra a túlnyomóan gazdasági reformokkal és korrupcióellenességgel kampányoló jobboldali pártok esélyesek. A kormányzásra is két jobboldali párt esélyes, jóllehet eredetileg koalíciót ígértek egymással.

PO - Polgári Platform

A konzervatív-liberális pártot 2001-ben alapította a lengyel politika "három tenorjaként" is emlegetett Andrzej Olechowski, Maciej Plazynski és Donald Tusk. Az előző két politikus ugyanakkor a most véget érő ciklus alatt kilépett a pártból. A párt 15 százalékos egységes adókulcsot vezetne be - a személyi jövedelemadó és a forgalmi adó egyaránt ennyi lenne. A pénzek elköltéséről szóló döntések többségét a helyi önkormányzatokra bízná, privatizációt és az állami monopóliumok megszüntetését szorgalmazza. Egyebek mellett közvetlenül választatná meg a polgármestereket és a tartományi elöljárókat, illetve 460-ről 230 tagúra csökkentené a lengyel alsóház, a szejm képviselőinek számát.

Két évvel ezelőtt a párt még a "Nizza vagy halál!" jelszóval szított súlyos konfliktust a baloldali varsói kormány és Brüsszel között az uniós alkotmánytervezet vitájában. Csakhogy Donald Tusk államfőjelölt és Jan Rokita parlamenti frakcióvezető időközben ráébredt arra, hogy elkerülhetetlen az együttműködés az - agrárszubvenciók révén a lengyel gazdák körében váratlanul népszerűvé vált - EU-val és annak fő nettó befizetőjével, Németországgal, ezért a Berlinnel szembeni jóvátételi követeléseket míg tavaly még támogatta, idén nem vette elő a témát. Augusztusban pedig megakadályozta a szejmben a szélsőjobboldal ama kísérletét, hogy Varsó érvénytelenítse az 1953-as nyilatkozatot, amellyel lemondott minden háborús jóvátételi igényéről Németországgal szemben.

PiS - Törvény és Igazság

A középjobb pártot 2001-ben alapították a Kaczynski-ikrek. A tagok között a Szolidaritás pártszövetség számos egykori kisebb pártjának tagja megtalálható. Az előző választásokon 44 mandátumot szerzett párt mostanra az egyik vezető erő lett, és jó eséllyel pályázik a kormányzásra is.

Programjában jobb közbiztonságot, és jogi reformot szorgalmaz, a bűnüldözés hatékonyabbá tétele érdekében, a halálbüntetés visszaállítása mellett is érvel. Agresszíven támadja a korruptnak tekintett jelenlegi kormányzatot, és egyáltalán mindenféle korrupciót.

A PiS külpolitikai értelemben kész megkockáztatni egy Lengyel- és Németország közötti "jégkorszakot", ha másként nem nyílik lehetőség arra, hogy több évszázados "német pökhendiség" után egyenjogú szomszédi viszony jöjjön létre a két ország között. A lengyeleknek különösen az utóbbi időben tapasztalható orosz-német közeledés fáj, főleg a Balti-tenger alatti földgázvezeték ügye miatt, melyből kihagyva érzik magukat.

SRP - a Lengyel Köztársaság Önvédelme

A baloldali populistának tartott párt 1993 és 2001 között hiába próbált bejutni a parlamentbe. 2001-ben végül, 2000-es útblokádos kampányának köszönhetően 53 képviselői helyet szerzett. A párt a 2004-es eu-parlamenti választásokon is előtérbe került, melyen 10 százalékos eredményt ért el, jóllehet korábban EU-ellenes kampányt folytatott. Ugyan hivatalosan ellenzékben volt, kívülről támogatta a most távozó SLD-vezetésű kormányt, hogy annak meglegyen a többsége.

A párt államilag támogatott mezőgazdaságot, bőkezűbb szociális intézkedéseket és a külföldi adósságok visszafizetésének befagyasztását szeretné elérni, hogy az előbbieket finanszírozza. Hevesen ellenzi a külföldi befektetéseket.

A pártra jellemző a szokatlan viselkedés a parlamentben, előfordult, hogy saját megafonokkal hangosította ki magát az ülésteremben, egy alkalommal pedig a legnagyobb ellenzéki pártot azzal vádolta meg, hogy annak képviselői a Klewki nevű kis faluban találkoztak a tálibok képviselőivel, hogy lépfene-bacilusokat adjanak el nekik. A pát számos tagja ellen folyik büntetőeljárás okirat-hamisítás vagy rablás gyanújával.

LPR - Lengyel Családok Ligája

A 2001-ben alapított jobboldali párt, gyakorlatilag egy családi magánvállalkozás. Maciej Giertych, az apa a liga jelöltje az októberi elnökválasztáson; Roman, a fiú a párt potenciális miniszterelnök-jelöltje. Jedrzej, a nagyapa a második világháború előtti lengyel köztársaság képviselője volt, de íróként közismert, többek között a lengyel-német ellenséges viszonyról írott könyve révén.

A hevesen EU-ellenes párt érdekes módon 16 százalékot szerzett a 2004-es európai parlamenti választásokon a második legsikeresebb párttá válva. Fontos ugyanakkor, hogy azon a szavazáson a választók alig 20 százaléka voksolt. Keresztény-szociális programjának kulcspontjai a hagyományos társadalmi értékek megőrzése, a katolikus hit fenntartása, a másság és az abortusz merev elutasítása.

SLD - Baloldali Demokratikus Szövetség

Az egyik vezető lengyel szociáldemokrata párt. 1991-től mint több kisebb baloldali párt szövetsége létezik, párttá hivatalosan 1999-ben alakul. Ezek a kisebb pártok javarészt a rendszerváltás előtt Lengyelországot uraló Egyesült Lengyel Munkáspárt tagjaiból verbuválódtak.

Az SLD 1993 és 1997 között, a Lengyel Parasztpárttal koalícióban már volt kormányon, majd 2001-ben a Munkásszövetséggel és ismét a parasztpárttal közösen újra kormányt alakított. 2003-ban a parasztpárt kilépett a koalícióból, az SLD támogatottsága pedig 2004-re jelentősen lecsökkent. Ekkor többen kiváltak és új pártot alapítottak.

Jelenleg még a legnagyobb frakcióval - 161 képviselői hellyel - rendelkezik a parlamentben, és a pártból való a Leszek Miller 2004-es lemondása óta kormányfő - több bizalmatlansági szavazást is túlélő - Marek Belka is. A választások azonban megpecsételhetik a párt sorsát, mivel a felmérések szerint épphogy egy kis esélyük van arra, hogy bekerüljenek a parlamentbe.