A gyilkos vírustörzset mutatták ki Romániában is

Bebizonyosodott, hogy a madárinfluenza vírusának H5N1-es törzse bukkant fel Romániában is. A veszélyes vírustörzs Ázsiából indult - ahol 2003 óta több mint 60 ember halálát okozta - de már Törökországban is megjelent, sőt pénteken újabb romániai településen is kimutatták elhullott állatokban. Magyarországon egyelőre nem szigorítják a vírussal kapcsolatos biztonsági intézkedéseket.

Romániában talált madárinfluenza-vírus valóban a H5N1, amely korábban mintegy hatvan ember halálát okozta Ázsiában - mondta Gheorghe Flutur román mezőgazdasági miniszter szombat délelőtt a Realitatea magántelevízióban. A tévécsatorna értesülése szerint a hírt, a szövetmintákat vizsgáló brit laboratóriumból telefonon közöltek a miniszterrel.

Romániában állat-járványügyi országos válságstáb ült össze szombat reggel, hogy összehangolják a járvány terjedésének megakadályozását célzó teendőket. A testületet Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök vezeti. A Duna-deltában fekvő Tulcea megyei Ceamurlia nevű faluban talált mintákat a tervezettnél egy nappal később - csütörtök délután helyett péntek este - tudták elküldeni Nagy-Britanniába, bizonyos - nemzetközi szabályok által előírt - vámügyi procedúrák elhúzódása miatt. Ceamurliában korábban három elhullott kacsa és egy csirke teteméből vettek biológiai mintákat, de a romániai laboratóriumban csak azt tudták megállapítani, hogy a vírus tartalmazza a H5-ös antigént.

Pénteken újabb Duna-deltai településen mutatták ki a madárinfluenza vírusának jelenlétét a román állatdiagnosztikai és állategészségügyi intézet (IDSA) laboratóriumában. A Ceamurliától 80 kilométerre észak-keletre fekvő Maliucban október 9-én talált hattyú- és tyúktetemből vett szövetmintákban találták meg a kórokozót. Mindkét települést szigorú egészségügyi vesztegzár alá helyezték, az összes háziszárnyast begyűjtik, elpusztítják és elhamvasztják.

Törökországról csütörtökön bizonyosodott be, hogy az Ázsiában 2003 óta pusztító, és 65 ember halálát okozó madárinfluenza-vírustörzs jelent meg ott. A kórokozó miatt több ezer állatot pusztítottak el Romániában és Törökországban is, Ázsiában szárnyasok millióival végeztek, hogy megakadályozzák a vírus terjedését - eddig hiába.

A vírussal kapcsolatban már számos figyelmeztetés látott napvilágot, hogy könnyen világméretű járványt indíthat el az emberek körében is. Ehhez csupán annyi kell, hogy a szárnyasokat pusztító vírus emberi influenzavírussal találkozzon egyazon szervezetben. Ebben az esetben alakulhat ki olyan vírus, ami képes emberről emberre is terjedni - mondta korábban az [origo]-nak Szigethy Sándor, a Csongrád Megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója.

Egyelőre nem szigorítják a hazai intézkedéseket

Egyelőre változatlan a madárinfluenza elleni védekezés módja Magyarországon, mivel a Romániában kimutatott H5N1-típus is csak közvetlen madárkontaktus esetén veszélyes - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szóvivője szombaton. Ritoók Emese szerint hivatalosan még nem kaptak értesítést az említett típus kimutatásáról. A szóvivő szerint a H5N1-típusú kórokozó is csak állatokra veszélyes, és ugyan megegyezik az Ázsiában megjelenttel, de ott is csak azok kapták el a fertőzést, akik "közel voltak a szárnyasokhoz". A vírust nem fogja sok ember megkapni, mert ehhez "szoros kontaktusra" lenne szükség az állatokkal - mondta a szóvivő.

A magyar hatóságok határzárral igyekeznek gátat szabni a vírus Magyarországra való átterjedésének, és több mint tízezer madarat ellenőriznek. Péntektől nyilvános az esetleges világjárvány esetére kidolgozott magyarországi válságterv is.

Rácz Jenő egészségügyi miniszter szombaton közölte, hogy Magyarországon már több mint egymilliárd forintot fordítottak a madárinfluenza elleni védekezéshez szükséges felkészülésre. "Magyarországot (...) azon országok közt tartják számon a világon, ahol legelőször és legjobban készültek fel egy ilyen védekezésre" - mondta. A költségvetési tartalékban van pénz a szükséges védekezésre - tette hozzá.

A miniszter is igyekezett megnyugtatni az embereket, hogy a madárinfluenza emberről-emberre terjedő vírusát még nem mutatták ki, és madárról-emberre is csak kivételesen, speciális körülmények között terjedhet, például akkor, ha a vírus rendkívül nagy mennyiségben ér egy gyenge immunrendszerű szervezetet.

Rácz Jenő az oltóanyaggal kapcsolatban közölte, hogy Magyarország időben kísérletezte ki a megfelelő vakcinát, és a 10 millió lakosra körülbelül 3,5 milliónyi adag oltóanyagot kell készíteni. A jelenlegi gyártókapacitással heti 500 ezer adag oltóanyag állítható elő. A vakcina iránt nagy már az érdeklődés a világpiacon - mondta. Mint közölte, szerdára kérte a parlament egészségügyi bizottsága zárt ülésének összehívását, ahol arra szeretné felhívni a képviselők figyelmét, hogy a felelőtlen kijelentések felesleges pánikot kelthetnek a lakosság körében.

MTI/[origo]