Allahban és győzelemben bízik a véreskezű próféta

"Ha Allah is úgy akarja, Bush magára marad, és az egész világ tudni fogja, hogy hazug" - nyilatkozta Szaddám Huszein két éve megbuktatott iraki diktátor, amikor arról kérdezték, milyen esélyeket lát az ellene induló perben. Szaddám nyilvános tárgyalása szerdán kezdődik Irakban. A 800 oldalas vádirat különböző emberiség elleni cselekedetekkel vádolja a volt iraki elnököt. A parasztfiúból lett forradalmár, felvilágosult reformer, véreskezű diktátor, majd vallásos rab, aki célszerűségként jellemezte politikai ellenfelei lemészárlását, örök optimista. Közel a győzelem napja - állítja Szaddám, akinek már neve is azt jelenti: "aki szembeszegül".

"Ha Allah is úgy akarja, Bush magára marad, és az egész világ tudni fogja, hogy hazug" - mondta Szaddám Huszein volt iraki diktátor 2004 decemberében a börtönben ügyvédjének, amikor arról beszélgettek, milyen esélyeket lát készülő perében. Szaddám Huszeint és hét alvezérét egyszerre állítják az iraki különleges bíróság elé, a szerdán kezdődő tárgyalás nyilvános lesz.

Szaddámot, az arab világ egyik legismertebb diktátorát 2003 decemberében fogták el az Irak elleni amerikai hadműveletek során. A New Yorkot 2001. szeptember 11-én ért terrortámadások után másfél évvel az Egyesült Államok a terrorizmus elleni háború jegyében arra hivatkozva támadta meg Irakot, hogy Szaddám rendszere veszélyt jelent a világra nézve, mivel tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik.

Szaddám szerint "igaz volt, amikor azt állítottuk, hogy nincsenek Irakban tömegpusztító fegyverek". Ezt alátámasztja, hogy a fegyvereknek nem találták nyomát a 2002 végétől 2003 februárjáig, Irakban tevékenykedő nemzetközi fegyverzetellenőrök sem, bár a CIA és a brit titkosszolgálatok határozottan állították létezésüket. Az ellenőrök szerint az iraki hatóságok készségesek voltak, így lehetőséget kértek arra, hogy szélesebb körű vizsgálatokat folytassanak, az Egyesült Államok azonban nem engedte vissza az ellenőröket az országba sem akkor, sem később. Nagy-Britanniában egy kormányzati tanácsadó öngyilkosságához és egy miniszter csendes eltávolításához vezetett a tévedés.

A tömegpusztító fegyverek ürügyén tehát nehezen támadható Szaddám. Szerdán kezdődő perében épp ezért elsősorban emberiségellenes cselekedetekkel vádolják meg. Ilyen a 800 oldalas vádirat egyik legfontosabb része, az 1982-es dudzsaili népirtás, amikor Szaddám egy ellene tervezett merénylet ürügyén szinte egy egész falut lemészároltatott.

Múlt heti brit lapértesülések szerint Anthony Scrivener angol sztárügyvéd védi majd Huszeint. Scrivener, a királynő tanácsosa (QC) címet viselő jogi méltóság, az angol-walesi ügyvédi kamara korábbi elnöke szerint Szaddám családja azt kéri, hogy a bagdadi per törvényességének megkérdőjelezésére alapozva építse fel a védelmi stratégiát. Scrivener korábban egy cikkében azt írta, a Szaddám-per "máris ígéretes színházi komédiává degenerálódott". Szaddám pedig bízik a sikerben, még 2004 végén is azt mondta: "közel a győzelem napja".

Szaddám Huszeint a legtöbb iraki legszívesebben rács mögött látná örökre, Tony Blair brit miniszterelnök egy korábbi nyilatkozata szerint pedig a halálbüntetés sem lenne túlzó ítélet. Nem mindig volt azonban ilyen rossz Szaddám megítélése. Volt idő, amikor a nyugat szövetségese volt, hazájában pedig felvilágosult reformernek, az iraki jólét megteremtőjének számított.