A lap ügyvédi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Dick Cheney maga közölte 2003 júniusában az alelnöki hivatal vezetőjével, Lewis Libbyvel, hogy a Fehér Ház szemében szálkát jelentő Joseph Wilson amerikai diplomata felesége a CIA alkalmazottja. Erre utaló sorokat találtak a Cheney bizalmasának számító Libby feljegyzései között. Alig egy hónappal később Robert Novak konzervatív újságíró "két magas rangú tisztségviselőre" hivatkozva egy cikkben megírta, hogy Joseph Wilson volt nigeri nagykövet felesége, Valerie Plame a CIA fedésben dolgozó ügynöke.
Wilson hat nappal korábban újságcikkben cáfolta az elnöknek azt az iraki háború igazolására használt egyik érvét, amely szerint Szaddám Huszein iraki rezsimje uránércet akart volna vásárolni Nigertől atomfegyverkezési programjához. Washingtoni vélemények szerint Wilson felesége nevének és foglalkozásának kiszivárogtatása Novak révén bosszú volt a cikkért, amelyben a volt diplomata megírta, hogy a CIA megbízásából maga járt utána már egy évvel korábban az uránércügyletnek s derítette ki, hogy az egész légből kapott.
Patrick Fitzgerald különleges ügyész 22 hónap óta vizsgálatot folytat annak kiderítésére, hogy ki szivárogtatta ki a Fehér Házból Valerie Plame nevét. A vizsgálat Carl Rove-ra, Bush elnök tanácsadójára és Lewis "Scooter" Libbyre, Dick Cheney alelnök belső bizalmasára és hivatalának vezetőjére összpontosult. Mindketten elismerték, hogy a riporterekkel háttérbeszélgetést folytattak Wilsonról és feleségéről, de tagadták, hogy az ügynök nevét ők szivárogtatták volna ki.
A héten az ügyész vádat emelhet a két tanácsadó ellen, s ha a szándékos kiszivárogtatást nem tudja bizonyítani, akkor hamis eskü és az igazságszolgáltatás akadályozása címén, mivel meghallgatásuk során mindketten ellentmondásba keveredtek. Libby így azt állította, hogy először az újságíróktól hallott a CIA-ügynökről, most pedig kiderült, hogy jóval korábban Dick Cheney elnöktől, akit viszont George Tenet akkori CIA-igazgató tájékoztatott, akinél érdeklődött Joseph Wilson után.
Az amerikai törvények szerint állami hivatalnok bűncselekményt követ el - de nem az újságíró -, ha fedett ügynök személyazonosságát szándékosan a nyilvánosság elé tárja.