Százmilliók rokkannak bele egészségükbe

Évente százmillió ember rokkan bele anyagilag egészségügyi problémáiba világszerte. Sok országban ugyanis nincs ingyenes egészségügyi szolgáltatás és megfizethető egészségügyi biztosítás. Az amúgy is szegények így gyakran egész vagyonukat kénytelenek feláldozni egészségükért.

Amos Chinwuba viszonylagos anyagi biztonságban élt feleségével és öt gyermekével a kenyai Abakpában, köszönhetően kis szatócsboltjuknak. Terhes felesége azonban csak császármetszéssel tudott életet adni legkisebb gyermeküknek. A beavatkozásért 200 amerikai dollárnak megfelelő - a kis bolt négyhavi bevételével megegyező - összeget számlázott ki a kórház. Amos kénytelen volt zálogba adni motorkerékpárját a kórháznál, mivel nem tudta kifizetni az egész összeget. A jármű hiányában viszont nem tudta beszerezni az árukat a nagykereskedőktől, így romlásnak indult kis üzlete. Ki kellett venni gyerekeit az iskolából, mert nem volt pénze a tandíjra és az egyenruhára, mostanra pedig a családnak csak napi egy étkezésre futja.

A Chinwuba család csak egy a közül a 100 millió ember közül, akik minden évben szinte teljes vagyonukat egészségügyi szolgáltatásokra kénytelenek költeni, és szegénysorsra jutnak emiatt. További 150 millióan pedig bevételeik felét kénytelenek orvosságokra és kezelésekre költeni, mivel sok országban nincs szociális alapú egészségügyi szolgáltatás, nincs megfizethető egészségügyi biztosítás, vagy az állam nem finanszírozza ezeket - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Ráadásul arányaiban a szegény országokban sokkal többek kénytelenek egészségügyi szolgáltatásokra költeni az emberek, mint a jobb módúakban. Míg például Németországban, ahol 32 860 dollár az egy főre eső nemzeti jövedelem, az összes egészségügyi kiadás 10 százalékát fizetik a háztartások, addig Kongóban - ahol az egy főre eső GDP alig 120 dollár - az egészségügyi kiadások 70 százalékát állják saját zsebből az emberek.

Az ilyenfajta elszegényedés megelőzési lehetőségeit taglalják azon a konferencián, amit erre a hétre szerveztek Berlinbe a WHO, a Német Műszaki Együttműködési Társaság (GTZ) és a gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium, illetve 40 ország szakemberei részvételével. Timothy Evans, a WHO egyik igazgatóhelyettese szerint nem irányul elég figyelem a fejlődő országok szociális alapú egészségügyi szolgáltatásaira, ezért nemzetközi támogatással kell jól szervezett programokat kidolgozni. "Évekbe telik, mire egy ilyen program elindul, de ha most elkezdjük, 2015-re - a Millenniumi Fejlesztési Célok véghezvitelére kitűzött határidőre - jó úton lehetünk, hogy világszerte méltányos egészségügyi ellátást biztosítsunk az embereknek - közölte Timothy Evans.

Ráadásul egy ilyen program nem csak az elszegényedéstől védené az embereket, de az életüket is óvná. "Legalább 1,3 milliárd ember kénytelen ma nélkülözni az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat, egész egyszerűen, mert nem engedhetik meg maguknak. Ezért milliók betegednek meg súlyosan és hunynak el megelőzhető vagy jól kezelhető betegségekben - erről már Dr. Rüdiger Krech a GTZ vezető munkatársa beszélt, aki példaként hozta fel, hogy a terhesség és a szülés során fellépő jól kezelhető fertőzések és szövődmények következtében évente 10 millióan halnak meg. A WHO Ghánát, Ruandát sé Szenegéált hozza fel példaként, ahol már működik olyan rendszer, amely az emberek betegségek miatti elszegényedését hivatott megakadályozni.