Arabnak, cigánynak, zsidónak lenni a legrosszabb Európában

Az Európai Unió legfrissebb, rasszista támadásokról szóló jelentése szerint Európában a zsidókat és a muzulmánokat gyűlölik a legjobban, az ellenük irányuló támadások az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i merényletek és a közel-keleti konfliktusok hatására megszaporodtak. Nagy problémát jelent viszont, hogy az ilyen ügyeket nem regisztrálják kellőképpen a hatóságok. Magyarországon a romákat éri a legtöbb támadás, de a ´90-es évekre jellemző romaveréseket felváltotta a rejtett diszkrimináció.

Három vizsgált tagállamnak - Görögországnak, Olaszországnak és Portugáliának - egyáltalán nincsenek arról hivatalos adatai, hogy hány rasszista bűncselekmény történt az országban, de még csak a bizonyíthatóan diszkriminációval összefüggő ügyeket sem rögzítik. Spanyolországnak pedig összesen 2001-ről volt adata.

Belgiumnak, Luxemburgnak és Hollandiának részleges adatállománya van, főleg mert csak általába véve foglalkoznak a diszkrimináció kérdésével. A három tagország közül Luxemburgnak a leginkább hiányosak az adatai, Belgium viszont a diszkriminációs ügyeket már összekapcsolja azzal, hogy etnikai alapú gyűlölködés állhat-e a háttérben. Hollandia pedig azt is rögzíti, hogy milyen szélsőséges csoporthoz köthető a tevékenység.

Ausztria és Németország elsősorban a szélsőjobb csoportokra koncentrál, a gyűlöletbeszédre, illetve a szélsőjobbosok akcióira. Németország ezen belül rögzíti a rasszista cselekményeket, Ausztria nem. Dánia és Svédország szintén a szélsőséges csoportok felől közelíti meg a problémát, de mindkét EU-tagállam rögzíti, ha a tevékenységnek rasszista motivációja van.

Finnország, Franciaország, Írország és Nagy-Britannia összehasonlítható adathalmazzal rendelkezik, bár a finneknek 2002-es az utolsó adata. Ezek az országok hivatalosan is - például a rendőrség által - rögzítik a rasszista bűncselekményeket.

Számos országban nincsenek évekre bontva az adatok, így nem lehet megállapítani, hogy nőttek vagy csökkentek a rasszista támadások. A 15-ből 7 EU-tagállamnak - Dániának, Németországnak, Írországnak, Hollandiának, Ausztriának, Svédországnak és Nagy-Britanniának - volt adata 2001-ről, 2002-ről és 2003-ról is, így a kutatók ezeket hasonlították össze és ezekből próbáltak következtetni a többi tagállambeli helyzetre. Ezek szerint az adatok szerint a hétből 5 tagállamban - Ausztriában (17,4 százalékkal), Dániában (55,2 százalékkal), Németországban (21,4 százalékkal), Svédországban (13,6 százalékkal) és Nagy-Britanniában (7,6 százalékkal) csökkent a rasszista támadások száma 2001-ről 2003-ra, miközben Írországban 88,4 százalékkal, Hollandiában pedig 3 százalékkal nőtt. Ebből máris arra következtettek a jelentés készítői, hogy a regisztráció valóban nem megfelelő, hiszen ilyen óriási különbségek nem lehetnek az országok között, pláne két év leforgása alatt nem. Ráadásul volt olyan ország, ahol csekély számú eset alapján mondtak be egy statisztikai adatot. Belgiumban 1827 regisztrált eset volt 2003-ban, Németországban 11576, Nagy-Britanniában 49078 bejelentés érkezett 2003-ban a rendőrségre, ezek közül 31035-öt vizsgáltak ki. Dániában viszont csak 80 regisztrált eset volt, Írországban 81.

A kutatók ezért összehasonlították a hivatalos adatokat a nem hivatalosakkal, például azokkal, amiket emberi jogi, civil szervezetek gyűjtöttek vagy amik a médiából kigyűjthetők, ez alapján próbálták meghatározni a korábban leírt trendeket. Leginkább Luxemburgban hiányoznak az ilyen szervezetek, miközben Dániában, Finnországban, Németországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában rengeteg adattal rendelkeznek az ilyen szervezetek. A többi tagország etekintetben a középmezőnyben helyezkedik el, vagyis vannak nem hivatalos adatok, ám korántsem elegendőek.