Arabnak, cigánynak, zsidónak lenni a legrosszabb Európában

Az Európai Unió legfrissebb, rasszista támadásokról szóló jelentése szerint Európában a zsidókat és a muzulmánokat gyűlölik a legjobban, az ellenük irányuló támadások az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i merényletek és a közel-keleti konfliktusok hatására megszaporodtak. Nagy problémát jelent viszont, hogy az ilyen ügyeket nem regisztrálják kellőképpen a hatóságok. Magyarországon a romákat éri a legtöbb támadás, de a ´90-es évekre jellemző romaveréseket felváltotta a rejtett diszkrimináció.

Tüntetés a parlament előtt

Az [origo]-nak a hivatalos szervektől nem sikerült adatokhoz jutnia a rasszista támadásokkal kapcsolatban: az Országos Rendőr-főkapitányságnál többszöri átkapcsolás után egy olyan osztályvezetőnél kötöttünk ki, aki egész nap nem vette fel a telefonját. A Fővárosi Bíróság sajtóosztályán pedig azt az információt kaptuk, hogy nincs adatuk arról, hány diszkriminációs vagy kisebbségi személyt érő bántalmazás ügyében folyt per náluk az elmúlt években.

Kisebbségeket érő diszkriminációs ügyekkel több civil szervezet is foglalkozik, és mindenhol egyöntetűen állították, hogy Magyarországon elsősorban a romákat éri diszkrimináció vagy támadás. Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke az [origo]-nak elmondta: évekkel korábban voltak olyan ügyeik, hogy rasszista támadás ügyében a hatóságok nem tettek semmit, és a sértett ezért hozzájuk fordult. "A közelmúltban azonban már nem voltak ilyen ügyeink, a rendőrség fellép ilyenkor" - közölte Kőszeg. Hozzátette: egy-két évvel ezelőtt volt egy olyan ügyük, amikor egy afrikai, menekültstátussal rendelkező férfit megvert egy taxis, és a rendőrök az ügyben a taxisnak adtak igazat.

A Magyar Helsinki Bizottságnak inkább diszkriminációs ügyei vannak. A legtöbb esetben romák panaszkodnak, például azért, mert a roma gyerekeket kisegítő osztályba teszik. Több esetben fordultak a szervezethez roma elítéltek is amiatt, hogy a börtönőrök rasszista kijelentéseket tettek rájuk. "Ezeket nehéz bizonyítani, mert nincs tanú" - mondta Kőszeg Ferenc. Hozzátette: jellemző az is, hogy romákat gyakrabban bántalmaznak fizikailag a rendőrök az elfogáskor vagy utána, mint másokat. A szórakozóhelyeken razziázó rendőrök is gyakran csak a romák papírjait kérik el. "Elsősorban a fiatal romák, a külföldiek és az alacsony iskolázottságúak vannak kitéve atrocitásoknak" - állította a szervezet elnöke.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) kimondottan a faji alapon történő diszkriminációkkal foglalkozik. A szervezet igazgatóhelyettese, Bodrogi Bea jogász az [origo]-nak elmondta: a hozzájuk forduló sértettek 99 százaléka roma származású. Évente körülbelül 100-150 esetet vizsgálnak ki, ennek egyharmadában történt megállapításuk szerint diszkrimináció. "Az utóbbi években a munkaügyi diszkriminációs esetek szaporodtak el" - közölte a jogász, hozzátéve, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jobban diszkriminálják a romákat, inkább a romák érdekérvényesítő képessége nőtt meg, és gyakrabban fordulnak segítségért szervezetekhez.

"Az erőszakos bűncselekmények esetében nagyobb a latencia. Hozzánk évente tíz alatti eset kerül. Romákat fizikailag bántalmazhatnak a rendőrök a hivatalos eljárás során, vagy magánszemélyek. Évente azonban csak egy-két ilyen esetben fordulnak hozzánk" - mondta Bodrogi Bea, hozzátéve, hogy az ilyen esetekben ma is "sokkal nagyobb a szégyen, nem panaszkodnak a sértettek".

"´96-´97-ben volt egy nagy hulláma a skinhead-támadásoknak, Molotov-koktélos gyújtogatásoknak, veréseknek. Ez ma már nincs, legalábbis mi nem kapunk ilyen panaszokat. Ez annak is köszönhető, hogy módosították ´97-ben a büntető törvénykönyvet, és azóta tiltott a faji hovatartozás miatti erőszak vagy fenyegetés alkalmazása." Ma már a nyílt diszkriminációt felváltotta a rejtett diszkrimináció, például hogy kiszűrik a romákat az állásra jelentkezők közül - állította a NEKI igazgatóhelyettese.

Bodrogi Bea szerint a nyomozás során problémát jelent az is, hogy a hivatalos szervek "kevés tudással rendelkeznek", és gyakran sima testi sértéssé minősítenek egy olyan ügyet, aminek rasszista háttere van. "Ilyenkor számít, hogy a sértett mellett van-e segítő. Ahol mi képviseltük az ügyet, ott a rasszista támadásként folytatták le az eljárást a rendőrök" - tette hozzá a jogász.

Kapcsándi Dóra