Megint számítunk az oroszoknak

Újra fontossá vált Moszkva számára Magyarország, amely gyakorlatiasan viszonyul az egykori megszállók utódaihoz: nem firtatja az esetleges demokratikus hiányosságokat, nem üti bele az orrát az orosz külpolitikai akciókba, és mindezért cserébe gyümölcsöző üzleti együttműködésre számíthat. Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti látogatása kapcsán az [origo] számba vett néhány, az orosz-magyar kapcsolatokat érintő kérdést, és bemutatja a rejtélyes orosz vezetőt.

"Egy találós kérdés egy rejtélybe csomagolva, és mindezt egy talány veszi körül" - a frappáns megszólalásokról ismert Winston Churchill mondta ezt egykor a Szovjetunióról, és a volt brit kormányfő megjegyzését egyre többen emlegetik most, a 21. században is. Ehhez jó alapot ad maga az elnök, Vlagyimir Putyin engimatikus személyisége, akit nyugati országokban egyszerre kezelnek partnerként és riválisként, és akit kritikusai diktatórikus módszerekkel vádolnak, miközben népszerűsége csúcsokat döntöget az orosz átlagemberek körében.

Putyin számára hosszú út vezetett az államfői poszt elfoglalásáig. A Sztálin halála előtt hat hónappal született Vlagyimir Vlagyimirovics gyermekkorát Leningrád - a mai Szentpétervár - kevésbé jómódú környékén töltötte, de ez nem akadályozta meg abban, hogy életre szólóan bele ne habarodjon a dzsúdóba és a kémtörténetekbe. Utóbbi eredménye, hogy már 17 évesen jelentkezett a KGB-hez, de akkor elküldték, hogy csak diplomával veszik fel. Előbbit pedig versenyeredményei - Leningrád dzsúdóbajnoka is volt - és az is bizonyítja, hogy noha számos politikus hódol valamilyen küzdősportnak, Putyin egyedülállóan magas szinten űzi ezt: feketeöves dzsúdós, a legjobban a csípődobás megy neki.

A KGB-hez végül jogi diplomát szerezve kerül be, eleinte Leningrádban lát el szolgálatot, majd az NDK-ban folytat gazdasági jellegű hírszerzést. A Szovjetunió összeomlása után - 1991-ben kilép a KGB-ből - szülővárosában lesz polgármester-helyettes, majd a Kremlbe kerül, ahol több vezető pozíciót is betölt Borisz Jelcin elnök alatt - például a KGB-utód FSZB vezetője is lesz. Jelcin aztán 1999 nyarán kormányfővé nevezi ki, majd amikor év végén lemond, őt teszi meg utódjának az elnöki poszton.

Ororszország kihúzása a mocsárból

Elnökként Putyin népszerűségét a kemény csecsenföldi fellépés erősítette, és ezen jelentősen a Kurszk tengeralattjáró 2000-es elsüllyedésekor mutatott közönye sem rontott. Belpolitikájára a belső reform véghezvitele és a hatalom megerősítése jellemző. Célját, "Oroszország kihúzását a mocsárból" azonban sokak által diktatórikusnak minősített eszközökkel igyekszik elérni, elég csak a vele kritikus Vlagyimir Guszinszkij médiabirodalmának ellehetetlenítésére, illetve a Borisz Berezovszkij és Mihail Hodorkovszkij oligarchák ellen indított perekre gondolni.

Edzésben van

A 2003-as duma-, majd a 2004-es elnökválasztásokat mind szabadnak és demokratikusnak minősítették a külföldi megfigyelők, ám nem mulasztották megjegyezni azt sem, hogy a javarészt állami működtetésű elektromos média túlságosan is elfogultan - magyarul túl barátságosan - áll hozzá Putyinhoz és pártjához. Komoly kritikák érték amiatt is, hogy a régiós vezetők kinevezését választások helyett elnöki jogkörbe akarta vonni, illetve, hogy a választási rendszerből száműzte a duma képviselőinek közvetlen megválasztását: a korábbi - magyarországihoz hasonló - vegyes rendszer helyett csak listás szavazást tett lehetővé.

Bár Nyugaton gyakran érték kritikák zsarnokinak minősített fellépése miatt, ennek ellenére jó kapcsolatban van a politikai vezetőkkel. Gerhard Schröder volt német kancellárral, George Bush amerikai, Jacques Chirac francia elnökkel és Silvio Berlusconi olasz kormányfővel is szívélyes viszonyt ápol.

Külön utakon jár

Külpolitikailag a hagyományos orosz befolyási övezetek egy részéről lemondott - a NATO és az EU kiterjesztése a balti és a közép-kelet európai államokra - de Beloruszban igyekszik fenntartani ezt, és a Független Államok Közösségét is igyekszik szorosabbá kovácsolni. Ukrajnában például 2004-ben már akkor gratulált a később választási csalás miatt a hatalomból eltávolított Viktor Janukovicsnak, mielőtt meglett volna a végeredmény. Belorusz esetében ugyanakkor egy januári nemzetközi sajtókonferencián azt mondta, nem támogatna egy politikai vezetőt "mindenáron", és itt a sokak által diktatórikusnak tekintett uralmat fenntartó Lukasenkóra utalt.

Az Egyesült Államoknak ugyan megengedte, hogy a 2001 szeptemberi támadások után bázisokat létesítsen a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok területén az afganisztáni akcióhoz, de az ENSZ-felhatalmazás nélküli iraki beavatkozást már ellenezte. Hasonlóan eltér a véleménye a Nyugatétól a palesztin-ügyben: még meg is hívta a több ország által terrorszervezetnek tartott és páriakánt kezelt Hamászt Moszkvába, hogy a békéről tárgyaljanak, és a jelek szerint megpróbál külön utakon járni az iráni atomprogram ügyében is.

Ballai Vince - Pethő András