"Húszévnyi tömeges munkanélküliség, 15 évnyi közepes gazdasági növekedés, tízévnyi gyenge vásárlóerő, hét politikaioldal-váltás 1981 óta - hogyan hibáztathatnánk a fiatalokat azért, mert hangosan kimondják, amit szüleik gondolnak?" - kérdezte a múlt héten Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter, a 2007-es elnökválasztás egyik esélyese egy beszédében, melyben kiállt az első munkaszerződésről szóló törvény, a CPE ellen tiltakozók mellett. Sarkozy bizonyára már a 2007-es elnökválasztási közdelemre gondolt, amikor szembehelyezkedett a törvény mellett kitartó, várható vetélytársával, Dominique de Villepin miniszterelnökkel.
A sokat vitatott, alig több mint két hete elfogadott szabályozás lehetővé tenné, hogy a 26 éven aluliaknak kétéves próbaidő alatt bármikor indoklás nélkül felmondhasson munkaadójuk. A Villepin vezette kormány ezzel próbálja meg csökkenteni az országosan 9,9, a fiatalok körében pedig 25 százalék közelében lévő munkanélküliséget.
Nincs más lehetőség
Az ellene tiltakozók - főleg a diákok és a szakszervezetek tagjai - a jövőjüket féltik a jelenlegi zárt francia munkapiacot megnyitó intézkedéstől, Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint viszont valóban nincs más lehetőség a nagymértékű fiatalkorú munkanélküliség letöréséhez.
Az egyetemi tanár szerint ez a gyakorlat csak Franciaországban újdonság, ahol még él a régi szakszervezeti mentalitás, pedig nem másról szól ez az intézkedés, mint a "munkapiac bezárt kapuinak kinyitásáról". Spanyolországban, Dániában, Németországban, a jólétinek tekintett skandináv államokban is ilyen megoldások vannak, sőt Magyarországon is általános, hogy a fiatal munkatársat egyetem mellett "cselédkönyves orvosként" alkalmazzák - mondta az [origo]-nak.
Nem biztosíték a diploma
Ennek fő oka Csaba László szerint, hogy manapság az egyetemi papírok már nem jelentenek biztosítékot arra, hogy egy-egy pályázó hosszú távon is megfelel a munkaköri követelményeknek. Példaként említette egy ismerősét, aki három jogvégzett pályakezdőt vett fel, és az egyik nem tudott beszélni, a másik írni, a harmadik meg olvasni - pontosabban szövegeket kivonatolni.
Ezért alakult úgy, hogy egy zárt munkaerőpiacon - például Franciaországban, ahol nagyon nehéz valahova bekerülni, de ha sikerül, akkor már nem kell tartani a kieséstől - a cégek inkább nem vesznek fel embereket, nehogy rajtuk ragadjon az alkalmatlan munkaerő. Az egyetemi tanár szerint ugyanakkor az eddigi példák azt mutatják, hogy ott, ahol bevezették a sokat vitatott CPE-hez hasonló intézkedéseket, ez pótlólagos munkahelyeket teremtett.
Könyvtár helyett az utcán
A közgazdász azt elismeri, nem mindegy, hogy "mikróról vagy makróról beszélünk", mert míg nemzetgazdasági szinten egy ilyen intézkedés kétségtelenül előnyöket jelent, addig akiket - élve ezzel a lehetőséggel - nem tartanak meg a munkaadók, azok ezt nyilván igazságtalanságnak érzik. Ez az intézkedés annak a politikailag aktív rétegnek jelent szigorítást, amely a könyvtár helyett az utcán tölti egyetemi, főiskolai éveit - mondja Csaba László, aki szerint ugyanakkor, ha valaki bevált munkakörében ez alatt a fél, egy vagy két év alatt, akkor - még ha épp nincs is hely - "megteremtik neki a státusz".
Az egyetemi tanár úgy véli, a francia intézkedés elfogadása "biztató jel", mert minél több helyen van ilyen, annál inkább lehetősége nyílik a más országból érkező munkaerőnek is az elhelyezkedésre, ez pedig az új uniós tagállamoknak, így Magyarországnak is csak jó.