A "bevándorlók nélküli nappal" a szervezők országnak-világnak meg akarták mutatni súlyukat az amerikai gazdaságban és arra szólították fel az izmosodó mozgalom híveit, hogy maradjanak távol munkahelyüktől, vagy az iskolából, és hétfőn lehetőleg ne vásároljanak semmit. A kongresszus bevándorlási politika megreformálására hivatott törvénytervezeten huzakodik már hónapok óta. A kulcskérdés: mi történjen a 11 millióra becsült illegális bevándorlóval.
Több amerikai nagyvárosban, különösen Washingtonban, New Yorkban, Chicagóban és Los Angelesben tízezrek vonultak fel. Sokan vállalták az elbocsátás kockázatát is, mivel május elseje az Egyesült Államokban munkanap. Mások úgy döntöttek, hogy munka után hallatják hangjukat, vesznek részt a különféle rendezvényeken az élőlánc alkotásától a gyertyás virrasztásig. A bevándorlók mozgalmát egyes elemzők az 1960-as évek polgárjogi mozgalmához hasonlítják.
A "bevándorlók nélküli nap" meghirdetését a kedvezőtlen visszhangtól tartva éles vita előzte meg a különféle szervezetek között. A We Are America (Mi vagyunk Amerika) szervezet és a római katolikus egyház a munka utáni tiltakozást javasolta a sztrájk helyett.
Az Egyesült államokban élő illegális bevándorlók 75 százaléka latin-amerikai. Az Egyesült Államokban 40 millió a spanyol ajkúak száma és a legnagyobb kisebbséget alkotják, megelőzve az amerikai feketéket is.
George Bush elnök bírálta a bojkottot. Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója is előre elmarasztalta a "bevándorlók nélküli napot", a demokrata párti többségű helyi szenátus azonban határozatban biztosította a támogatásától.
A több mint 9 millió dolgozót tömörítő AFL-CIO szakszervezeti szövetség több tagszervezete is támogatásáról biztosította a munkabeszüntetést. A mezőgazdasági dolgozók szakszervezeti szövetsége azt tanácsolta viszont a tiltakozóknak, hogy munkaidő után tüntessenek, az elbocsátás veszélyének az elkerülése végett. Los Angelesben ügyvédek önkéntes csoportja jogi segítséget kínált mindenkinek, akit a tüntetésen való részvétel miatt sérelem ér.
Az Egyesült Államokban a napokban vitát kavart az is, hogy - a hétfői bevándorlók nélküli nap elé időzítve - megjelent az amerikai nemzeti himnusz spanyol nyelvű változata, a Nuestro Himno (Mi himnuszunk). A latin zene sztárjai, Gloria Trevi, Carlos Ponce, Wyclef Jean, Ivy Queen és Olga Tanon és mások az 1985-ös "We are the World" mintájára éneklik a himnuszt spanyolul minimális fordításbeli szövegmódosítással. A hét végétől rendszeresen sugározzák a spanyol nyelvű amerikai televíziók és rádiók. A Nuestro Himno ugyanakkor rendszeres bírálat és megütközés tárgya a konzervatív rádiók beszélgető műsoraiban. Lamas Alexander republikánus párti szenátor hétfőn a szenátusban határozattervezetet terjesztett be arról, hogy a himnuszt csak angolul szabad énekelni.
George Bush elnök maga is ezen a véleményen van. Egy nyilatkozatában kijelentette: Azt hiszem, a himnuszt csak angolul kellene énekelni. Úgy gondolom, azoknak, akik az ország állampolgárai akarnak lenni, meg kell tanulniuk angolul és meg kell tanulniuk a nemzeti himnuszt angolul énekelni" - mondta.