A terrorral és Rumsfelddel küzdhet az új CIA-főnök

A hadseregből érkezhet új vezető a civilnek tekintett CIA, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség élére. A legképzettebb amerikai hírszerző tisztnek is tekintett, Michael V. Hayden jelölése a posztra azonban több kérdést is felvet. Egyáltalán elfogadja-e a szenátus a lehallgatás-botrányban vastagon érintett tábornok jelölését és ha igen, képes lesz-e megtartani az ügynökség független, civil voltát a hírszerzési területen nyomuló, Rumsfeld védelmi miniszterrel szemben?

Fentebb jelzett előnyös tulajdonságaira szüksége is lesz, és nemcsak a CIA irányításában - egyesek szerint a terrorizmus ellen vívott háború legfontosabb posztján -, hanem meg kell vívnia a belső harcot is Donald Rumsfelddel. A védelmi miniszterrel egy dologban egyetértenek: "A csúcsminőségű hírszerzés a tömegerő XXI. századi változata Amerika számára" - mondta 2003-ban Hayden. Ezt a véleményt a védelmi miniszter is osztja.

Szervezeti kérdésekben azonban már eltérően vélekednek, és már volt is összetűzésük egymással. 2004-ben ugyanis - az akkor az NSA-t irányító - Hayden és egyik kollégája, James R. Clapper Jr. - a képelemzéssel, térképkészítéssel foglalkozó National Geospatial-Intelligence Agency vezetője -, törvénymódosítást kezdeményezett, hogy szervezeteik kerüljenek ki a védelmi tárca alól, és közvetlenül a nemzeti titkosszolgálati igazgató irányítása alatt legyenek. Rumsfeld nem örült ennek, és Clapper nemsokára búcsúzhatott is posztjától, Hayden pedig a következő évben már a nemzeti titkosszolgálati igazgató helyettesi posztján találta magát.

Egy volt vezető CIA-s szerint az "igazi harc" kettejük között lesz, amikor Hayden a CIA élén próbálhatja meg visszaverni Rumsfeld nyomulását, aki szíve szerint az egész titkosszolgálati tevékenységet a Pentagon irányítása alá vonná. A kérdés az, hogy a katonaságtól érkező Hayden a sereghez lesz-e hű, vagy magáévá teszi a CIA függetlenségét.

Rumsfeld erejét viszont jól jellemzi, hogy az amerikai Nemzeti Titkosszolgálat 16 tagszervezete közül nyolc a védelmi minisztérium alá tartozik. (Erről részletesebben keretes anyagunkban olvashat.)

Nincs Ilyen Ügynökség

Ezek közül is az NSA - Hayden 1999 és 2005 közötti munkahelye - a leghatalmasabb, költségvetése messze túlszárnyalja a CIA-ét. Az 1950-es években alapított szolgálat méreteire jellemző, hogy itt alkalmazzák a világ legtöbb doktori címmel rendelkező matematikusát és a szervezet birtokolja a legtöbb szuperszámítógépet a világon. A főleg technikai felderítéssel - rádióadások, telefonvonalak lehallgatása, az internetes forgalom és kommunikáció figyelemmel kísérése - foglalkozó ügynökség ugyanakkor, egészen a legutóbbi időkig alig volt ismert. Sokáig még létezését is tagadta a kormányzat.

Működésének mértékére - tevékenységének titkos volta miatt - nehéz adatokat találni, ám marylandi központjának áramfogyasztása - évi 21 millió dolláros a villanyszámla -, és az, hogy körülbelül 18 ezer parkolóhely található az intézmény területén, sokat elárul. A becslések szerint ugyanakkor akár 45 ezer alkalmazottja is lehet.

Az NSA tevékenységét számos vitás ügy kísérte, felmerült például, hogy az IBM, egy a '70-es években civil célokra kifejlesztett számítógépes titkosítási módszerét az ő nyomásukra gyengítették meg -, hogy könnyebben lehallgathassák az ilyen csatornákon folyó kommunkációt.

Ugyancsak a szervezet áll - több más, főleg angolszász ország hasonlóval együtt - az Echelon nevű hálózat mögött is. Az e-mail és faxforgalom, valamint a telefonbeszélgetések szűrésére és lehallgatására alkalmas nemzetközi hálózattal kapcsolatban a '90-es évek végén merült fel, hogy a segítségével az európai vállalatokról szerzett információkat kiszivárogtatják amerikai cégeknek. A gyanút azonban nem erősítette meg az ügyben indított európai parlamenti vizsgálat.

Jelentőségéhez képset az NSA-t a '90-es évekig alig ismerték, a kormányzat kitüntetett figyelemmel igyekezett megóvni titkosságát. Még Hayden kinevezésekor is azzal viccelődtek a házába a meghívott újságírók, hogy az NSA-rövidítés valójában a "No Such Agency" (nincs ilyen ügynökség), vagy a "Never Say Anything" (sosem mondj semmit) kifejezéseket takarja.

Ballai Vince