Októbertől egy afganisztáni tartományi újjáépítési csoport (PRT) vezetését vállalta Magyarország - jelentette be Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerdán. Magyarország Hollandiától veszi át Baglan tartományban a csoport vezetését. A politikus közlése szerint ezután már nem csak békefenntartói feladatokat lát el Magyarország, hanem részt vesz az újjáépítés feladataiban is, két éven keresztül. Az áttelepülés már idén július végén megkezdődik, októberben lesz a parancsnoki átadás-átvétel, a tényleges tevékenység jövő áprilisban indul majd, a szükséges felkészülés után.
Az államtitkár elmondta, hogy mindez elsősorban nem katonai feladat, hanem egy új szerep, amelynek keretében "Afganisztán polgárai magyar civilek és katonák segítségével juthatnak egyebek között ivóvízhez, egészségügyi ellátáshoz". Magyarország segítséget nyújt az igazságszolgáltatási, a közigazgatási, az oktatási és a mezőgazdasági rendszer kialakításához, valamint infrastrukturális fejlesztésekben.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő némileg ellentmondva az államtitkárnak azt mondta, hogy bár nem száz százalékig katonai feladatot látnak majd el a magyar egyenruhások Baglanban, de legnagyobbrészt mégiscsak azt. "Az ő feladatuk leginkább az lesz, hogy katonailag biztosítsák a civilek építési, szervezési feladatait."
A Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet vezető munkatársa szerint a PRT-k kis túlzással az inkább marketingszempontból fontos feladatokat végzik, olyan feladatokat, amelyek a helyiekkel való jó kapcsolat kiépítését segítik elő, az életük megkönnyítése mellett. Tálas szerint fontos és indokolt a magyar részvétel. Azt külön jónak tartja, hogy nem csak arról van szó, hogy megjelennek ott az idegen katonák, akik "terjesztik a demokráciát és a szabadságot, hanem segítenek is a normális életvitelben. Például a magyar civilek és egyenruhások a focit szerető helyieknek focipályát is építhetnek majd, hogy ezáltal is javítsák kapcsolataikat a helyiekkel" - állítja a szakértő.
"A jó ég tudja, hogy mi lesz ott"
Az államtitkár elmondta, hogy idén mintegy 1,8 milliárd forintba kerül a szerepvállalás, és a következő két évben a feladat nem fog többe kerülni, mint a jelenlegi afganisztáni misszió költsége. Ez évente 5-6 milliárd forint. Kiemelte, hogy mivel egy működő feladatot vesznek át, mindez csak a töredékébe kerül annak, mintha új csoportot hoznának létre. Gál J. Zoltán közölte: az Egyesült Államok és Németország is ígért logisztikai, valamint anyagi támogatást a magyar misszió létrehozásához. Az MTI úgy értesült, hogy mivel több szaktárcát is érint ennek a csoportnak a felállítása, nem csak a Honvédelmi Minisztérium költségvetését terheli majd a feladat.
Tálas - bár állítja, az új tartományi főnök barátságosabb az idegenekkel, mint elődje - a baglani térséget veszélyesebbnek tartja a kabulinál, ahol jelenleg állomásoznak a magyar katonák. Névtelenséget kérő kormányzati forrásunk erre azt mondta az [origo]-nak, hogy "nem veszélyesebb az új hely, mint a régi, de azt a jó ég tudja, hogy mi lesz ott egy nap vagy egy hónap múlva".
Gál J. Zoltán szerint megvizsgálták, hogy a magyarok biztonsága garantálható-e az új helyen. Az új misszió is veszélyeket rejt magában, ugyanakkor a felkészüléssel, valamint a biztonsági rendszabályok betartásával a veszélyforrások jelentősen csökkenthetők - közölte. Állítása szerint az átvett tartományban kisebb a katonai aktivitás, mint Kabulban, ahol a magyar katonák jelenleg állomásoznak.
Egy évtizedig is maradhatunk
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az újjáépítés a NATO keretei között zajlik, ezért "természetszerű és értelemszerű" a magyar szerepvállalás. Mint mondta, a NATO első számú missziója az afganisztáni, amelyben Magyarország 2003 óta vállal szerepet. A hollandok egy újonnan létrehozott csoport vezetését vállalták, azaz Magyarország egy már működő feladatot vesz majd át. Ennek egyeztetése körülbelül egy éve kezdődött - közölte.
Az államtitkár egyelőre nem tudta megmondani, hogy hány civilből áll majd a csoport, akik az érdemi munkát végzik. Mint mondta, ennek előkészítése most zajlik. Közölte: elsősorban igazgatási, közigazgatási szakemberekre számítanak, várják oktatási szakemberek, orvosok, humanitárius feladatokat végző szervezetek munkatársainak jelentkezését is. Mint mondta, nem csak magyarokra számítanak, hiszen lehetőség van arra, hogy a csoportban más nemzetek képviselői is szerepet vállaljanak. Hozzátette, hogy erre mutatkozik is igény.
A jelenlegi szerepvállalás két évre szól, de kormányzati forrásunk szerint "azt ma még nem lehet megmondani, hogy ez alatt az idő alatt mi minden fog történni az országban, vagyis arra nem lehet pontos választ adni most, hogy meddig maradnak a magyarok Afganisztánban". Tálas Péter ugyanakkor azt mondta, hogy az országban romlott a biztonsági helyzet az utóbbi időben, a NATO is növelte az ott állomásozó katonák létszámát. A szakértő szerint nem elképzelhetetlen, hogy akár egy évtizedig is elhúzódhat az országban a magyar szerepvállalás.
Bár Tálas állítja, hogy veszélyesebb lesz a baglani misszió, mint a jelenlegi, szerinte mégsem elfogadható azok véleménye, akik emiatt ellenzik a részvételt. A szakértő szerint ez egy minden szempontból legális, az ENSZ által jóváhagyott akció, amely egyben NATO-vállalás, ráadásul eleget teszünk vele az uniós, előírt külföldi segélyezési kötelezettségünknek is.
Lencsés Csaba