"Ha hallod a bombát, életben maradtál"

A libanoniak szerint az izraeliek csúcstechnológiával támadnak, ezért a bombáknak hangjuk sincs, ha pedig mégis hallják a becsapódást, akkor örülnek, hogy nem őket érte találat. Az izraeliek viszont a katyusák rettentő hangja elől menekülnek az ország középső és déli részébe, ahol nyoma sincs az északon dúló harcoknak. Helyiek és kint tartózkodók nyilatkoztak az [origo]-nak arról, hogyan változtak meg a mindennapok az izraeli-libanoni konfliktus kirobbanása óta.

Ezen a héten lesz egy hónapja, hogy Izrael megindította légi, majd szárazföldi hadműveleteit Libanon ellen. A hadműveleteket a libanoni síita szervezet, a Hezbollah július 12-i akciója váltotta ki, amikor egy rajtaütésben három izraeli katonát megöltek, és kettőt elraboltak. Izrael Libanont tette felelőssé a Hezbollah akcióiért, mivel egy 2004-es ENSZ-határozat értelmében, le kellett volna szerelnie a militánsokat, és a libanoni hadseregnek kellett volna átvenni Dél-Libanon ellenőrzését. Bejrút azonban azzal védekezik, hogy nincs hatalma a Hezbollah felett, amelynek semlegesítése komoly belső konfliktust gerjesztett volna az országban.

Az izraeli légierő elsősorban dél-libanoni és dél-bejrúti célpontokat támad, de a harcok első napjaiban szisztematikusan támadta az utakat és a határátkelőket. Előfordul ugyanakkor, hogy más terüleken is lecsap, ahol Hezbollah-rejtekhelyeket sejt. A légi csapások gyakran ártatlanok életét is követelik. Legutóbb 13 falusi vesztette életét a határhoz közeli Gázijében, akik éppen egy előző légicsapás áldozatait gyászolták.

A Hezbollah az izraeli akciókra válaszul rakétákkal támadja a határhoz közelebb eső izraeli városokat. A pontatlan katyusák - ha elérik célpontjukat - gyakran ártatlan emberek életét oltják ki. A legtöbbet támadott települést - Kirjat Smonát - átmenetileg teljesen kiürítették az izraeli hatóságok.

Libanonban ugyanakkor sokan rekedtek a harcok által leginkább sújtott déli területeken. Elmenni nem tudnak, és a segélyszállítmányok sem érik el őket, mivel Izrael - mint kedden szórólapokon közzétette - minden mozgó járművet kilő a térségben. Az ENSZ ezért kedden le is állította a segélyeket szállító konvojait.

A harcoktól így elsősorban a polgári lakosság szenved. A konfliktus kezdete óta, különböző becslések szerint Libanonban 500-1000 civil halt meg, és körülbelül 800 ezren hagyták el a tűzvonalban fekvő otthonaikat. A becslések száz és kétszáz közé teszik az eltűntek, a romok alatt maradt áldozatok számát.

Izraelben közel negyven civil halt meg a Hezbollah rakétáitól, és csaknem hatvanan szenvedtek komolyabb sebesüléseket. Körülbelül 300 ezer ember menekült el a katyusáktól veszélyeztett ottonából. Izrael 57 katonát vesztett eddig a harcokban, míg a Hezbollahnak - az izraeli hadsereg adatai szerint - 300 gerillája veszett oda, jóllehet a szervezet eddig hivatalosan csak 49 emberének halálát ismerte el.

A harcok megszüntetésére számos vezető politikus, jelentős személyiség is felszólította a feleket, ám eddig senki sem állt elő mindenki számára elfogadható megoldási javaslattal. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában hetek óta vitatkoznak egy, a harcok felfüggesztésére vonatkozó határozatról, ám hiába született végül a hétvégén megegyezés - az USA és Franciaország között - a határozat szövegezéséről, Libanon már jelezte, hogy nem áll szándékában elfogadni azt. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a BT írja elő az azonnali izraeli csapatkivonást Dél-Libanonból. A határozatról várhatóan csak szerdán szavaznak a BT tagjai.

Ballai Vince, Tiefenthaler Eszter