Csodásnak tartja magát a szétlőtt Hezbollah

Mind Izrael, mind a Hezbollah győztesnek nyilvánította magát hétfőn az ENSZ által tető alá hozott tűzszünet életbe lépését követően. Míg azonban a rommá lőtt dél-libanoniak az Izrael feletti győzelmet ünneplik, addig Izraelben esik a kormányfő népszerűsége, és sokan kritizálják a harcokat irányító Ehud Olmertet. A törékeny libanoni fegyvernyugvás - kisebb összecsapásoktól eltekintve - egyelőre kitart, ám számos kérdés továbbra is nyitott az ügyben.

"Stratégiai és történelmi jelentőségű győzelemről" beszélt hétfő este Haszan Naszrallah sejk, a libanoni Hezbollah vezetője az ENSZ BT által tető alá hozott, aznap reggel életbe lépett tűzszünettel kapcsolatban. A gerillák vezére szerint Izrael a 34 napos harcok során "zavarodottnak, gyávának és legyőzöttnek" tűnt, miközben a Hezbollah harcosai "csodákat vittek véghez": több mint egy hónapon keresztül kitartottak, ami még egyszer sem sikerült a korábbi háborúkban egyetlen - egyesített arab - hadseregnek sem Izraellel szemben.

Győzelmi mámor a romok között

Naszrallah emellett a harc folytatását ígérte - amíg izraeli katonaság állomásozik libanoni területen -, és elutasította, hogy "elsietve" és "nyomás alatt" leszerelje a szervezetét, de nyitottnak mondta magát arra, hogy alkalmas időben párbeszéd induljon a libanoniak között a Hezbollah fegyvereiről. Előtérbe állította a szervezet jótékony jellegét is: segítséget ígért az embereknek az újjáépítésben, sőt egyéves bérleti díj kifizetését is megígérte, amíg az izraeli csapásokban lerombolt 15 ezer ház újjáépül.

Olmert személyes felelősséget vállal

Nem adta alább a győzelemnél az izraeli kormányfő sem, aki hétfő délután, a törvényhozásban mondott beszédében értékelte a több mint egy hónapos hadjárat eredményeit, jóllehet jóval árnyaltabban, mint Naszrallah. Ehud Olmert egyrészről sikerként könyvelte el, hogy felszámoltak egy "államot az államban", helyreállították Libanon szuverenitását a déli országrészben, meggyengítették a Hezbollahot, hogy fegyverkészletének nagy részét megsemmisítették, önbizalmát megrendítették. Elismerte ugyanakkor, hogy voltak "hiányosságok" a hadműveletek irányításában, és hozzátette, "nem fogják szőnyeg alá söpörni a dolgokat", sőt ő maga személyesen vállalja a felelősséget. Olmert beszéde után az izraeli hadsereg pedig azt közölte: még a tűszünet életbe lépése előtt megölték Szájed Davajert, a Hezbollah különleges erőinek a parancsnokát.

Az eddigi helyszíni jelentésekből azonban az derül ki, hogy a Hezbollah önbizalma nem rendült meg, és a Dél-Libanonban élők is bíznak a szervezetben. Utóbbit jelzi, hogy a harcok beszüntetését követően - a hatóságok figyelmeztetéseivel mit sem törődve - emberek tízezrei indultak vissza elhagyott, megrongált vagy porig bombázott otthonaikba.

Az ENSZ menekültügyi hivatalának adatai szerint óránként 6000 ember tart délre. "Jókedvű vagyok. Ezeket a házakat újjá lehet építeni. Ami nekem számít, hogy a Hezbollah legyőzte Izraelt" - idézte a The Guardian brit lap Ibrahim Avadát, akinek Aitta Sábban álló vegyesboltját földig rombolták a légi csapások. "Igen, úgy néz ki, mint Leningrád, de térdre kényszerítettük az izraelieket. Látszik, hogy a Hezbollahé a Közel-Kelet legerősebb hadserege" - mondta egy rendőr a brit lap tudósítójának.

Hanyatló népszerűség

Izraelben ugyanakkor korántsem ilyen optimista a hozzáállás. A kormányt kritikák érték a hadműveletek irányításával kapcsolatban - főleg a jobboldalról -, a feltételezett hibákat és mulasztásokat várhatóan parlamenti vizsgálóbizottság tisztázza majd. Olmert beszéde alatt több képviselőt ki kellett vezetni, akik bekiabáltak. Izrael nem érte el a Hezbollah azonnali leszerelését, és az elrabolt két katona (ami a háború kiváltó oka volt) szabadon engedéséről is, úgy tűnik, tárgyalni fognak (foglyokat és a Hezbollah elhunyt harcosainak testét ajánlhatják fel), jóllehet eredetileg feltétel nélküli elengedésüket követelték.

Nem véletlen tehát, hogy a felmérések a többség elégedetlenségét mutatják. Az emberek többsége - 58 százaléka - szerint Izrael nem érte el vagy csak kis részben érte el a célját a libanoni offenzívával, 52 százalékuk szerint a hadsereg tevékenysége sikertelen volt, és 62 százalékuk negatívan értékelte Olmert tevékenységét - derül ki a Jediót Ahronót című izraeli lap által hétfőn közölt közvélemény-kutatásából. Esett a kormányfő pártja, a Kadima támogatottsága is. A parlamenten kívül ráadásul a hadsereg felől is érték kritikák Olmertet. A tábornokok - sajtójelentések szerint - azért elégedetlenek, mert a kormányfő visszafogta őket, és egy hónapig akadályozta, hogy teljes erőből elindítsák az offenzívát.

Nyitott kérdések

Hiába azonban a törékeny - kisebb összecsapások tarkította - tűzszünet, és hiába a helyzetet rendezni hivatott 1709-es ENSZ BT-határozat, számos nyitott kérdés maradt. Egyrészt bizonytalan, meddig tart ki a fegyvernyugvás. A Hezbollah ugyanis támadással fenyegeti a libanoni területeken maradt - a legfrissebb hírek szerint akár egy héten belül kivonuló - izraeli egységeket.

A kis összecsapások azonban várhatóan nem eszkalálódnak, mert a Hezbollahnak feltehetően idő kell, hogy összeszedje magát, és Izrael is inkább a nemzetközi erőkre hagyná a határtérség ellenőrzését. Arra azonban akár még hónapokat is kell várni, hogy az ENSZ-libanoni közös erők teljes mértékben átvegyék az ellenőrzést.

Kérdés az is, sikerül-e érvényt szerezni az ENSZ BT határozatának. A síita gerillák egyelőre hallani sem akarnak az abban előírt leszerelésről, és az sem egyértelmű, átadják-e helyüket a libanoni hadseregnek - amelyet Naszrallah alkalmatlannak nevezett a határok megvédésére - és az ENSZ-erőknek. Felvetődik az is, nem indít-e újabb akciót Izrael - amelyet nem zárt ki a miniszterelnök -, ha a Hezbollah, összeszedve erejét, újra támadásba lendül. Ekkor a nemzetközi erők a harcok közepében találhatnák magukat, de jelenlétük késleltetheti is a komolyabb akciókat.

Ballai Vince