Egyezségre jutott egymással az Európai Unió és az Egyesült Államok a légi utasok adatainak kiadásával kapcsolatban, a megállapodás részleteit azonban egyelőre nem közölték. Csak annyit tudni, hogy a tárgyalásokon az eddigi 34-nél több információt - például a személyes adatokat vagy a telefonszám, a hitelkártya száma - kértek az amerikai hatóságok. Ezen kívül azt is szerette volna elérni az amerikai belbiztonsági minisztérium, hogy az adatokat több terrorizmusellenes amerikai kormányügynökség - például az FBI - is megkapja, jóllehet eredetileg csak a vám- és határőrségnek adták volna ki azokat.
Ideiglenes megoldásban állapodott meg a két fél - mondta az [origo]-nak Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) államtitkára, aki Luxemburgban részt vett azon a tanácskozáson, amelyen ismertették a megállapodást az uniós tagországok küldötteivel.
Az államtitkár azt emelte ki, hogy az új - 2007. július 31-ig érvényes - megállapodás szerint az Egyesült Államok nem a "pull system", hanem "push system" szerint jut az adatokhoz. Ez azt jelenti, hogy nem ők maguk fogják az utasokra vonatkozó információkat "leszívni" a légitársaságok adatbázisaiból - ahogy a jelenlegi gyakorlat folyt, és mint azt a továbbiakban is szerették volna -, hanem a társaságok küldik majd el azokat. Ezen kívül nem adják ki az utasok "szenzitív" adatait (pl betegségeire, gyógykezelésére, szedett gyógyszererire vonatkozó információk) az amerikaiaknak - mondta Kondorosi.
Elfogadhatónak tűnik
Az adatokat, a megállapodás szerint az amerikai vám- és határellenőrző szervek kapják meg közvetlenül. Az információkhoz ugyan hozzájuthatnak majd más amerikai állami ügynökségek is, ám nem közvetlen elektromos kapcsolat útján, és azzal a feltétellel, hogy az Európai Unióhoz hasonló szintű adatvédelmi rendszerrel rendelkeznek - állította a megbeszélésen Franco Frattini igazságügyi és belügyi biztos.
Az államtitkár szerint a magyar adatvédelmi gyakorlat számos uniós országnál kifinomultabb, és mint elmondta, a tárgyaláson ismertetett magyar álláspont több más ország képviselőjét is meglepte. Mint közölte, ismertették a magyar alkotmányos szabályozást, amelyből "feladni nem tudunk". Kondorosi Ferenc elmondta, ők a "legóvatosabb megoldást", a megállapodás nemzeti jogrendszerekkel való összhangolását szorgalmazzák. Az államtitkár szerint ugyanakkor egyelőre az ideiglenes szöveg elfogadhatónak tűnik adatvédelmi és alkotmányossági szempontból.
Maradtak aggodalmak
Az Euractive - uniós ügyekkel foglalkozó független hírportál - beszámolója szerint azonban volt, akinek maradtak aggodalmai. Sophia in't Veld holland libárlis EP-képviselő közölte a lappal, hogy ugyan a megállapodás jobb, mintha semmi nem lenne, ami szerinte "totális káoszt okozna", ám csak remélni tudja, hogy az amerikaiak eleget tesznek a megállapodásban rögzített vállalásaiknak - amiben korábban nem voltak túl buzgók. Ugyanakkor szerinte az egyezség nem orvosolja azt a problémát, hogy az uniós polgárokra továbbra sem vonatkoznak az amerikai adatvédelmi törvények.
Sarkosabban folaglmazott Cem Özdemir zöldpárti európai parlamenti képviselő, az EP polgárjogi bizottságának tagja, aki szerint az EU az európai uniós polgárok jogainak a kárára adta be a derekát az amerikaiaknak. Özdemir szerint az utasok személyes adatainak "fosztogatása" tovább folyik, annak ellenére is, hogy az Egyesült Államok adatvédelmi előírásai "alsóbbrendűek".
"Rossz logika", ha mindeki gyanús
Jogvédők számos kifogást emeltek a légi utasok adatainak kiadásával kapcsolatosan. Főleg az Egyesült Államok szabados adatvédelmi gyakorlatát tartották aggályosnak, hogy nem tudni, milyen szervezetek, hogyan és milyen célra használják fel ezeket az információkat. Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi programvezetője az új megállapodásról - mivel részletei még nem ismertek - nem kívánt véleményt mondani.
Azt viszont megjegyezte, nem látszik egyértelműen, hogyan előzi meg a terrorizmust az adatok kiadása. A jogvédő szerint semmi értelme egy olyan hatalmas adatbázis összeállításának, amiből aztán nem lehet hasznos adatokat kinyerni. Az erre fordított erőforrásokat szerinte inkább konkrét, valóban gyanús személyek megfigyelésére kellene fordítani, nem pedig ártatlan állampolgárok tömegeit figyelni, csak azért, mert például repülőgépre ülnek. A mindig mindenki megfigyelése, folyamatos gyanúsítása egy jogállamban "súlyosan rossz logika" - mondta az [origo]-nak Földes Ádám.