Kemény szankciókkal sújtották Észak-Koreát

Egyhangú határozattal döntött az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Észak-Korea elleni szankciókról szombaton, miután az ország a nemzetközi nyomás ellenére hétfőn kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A világszervezet pénzügyi és kereskedelmi büntetőintézkedéseket hozott az országgal szemben, de kizárta katona erő alkalmazását.

Pénzügyi és kereskedelmi szankciókkal sújtotta Észak-Koreát hat nappal korábban végrehajtott kísérleti atomrobbantásáért az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A világszervezet tagjai egyhangúlag fogadták el a határozatot, amely kimondja: minden állam megállíthatja az Észak-Koreába tartó vagy onnan induló szállítmányokat, hogy ellenőrizze, nem tartalmaznak-e tömegpusztító fegyvereket, vagy ezek előállításához szükséges anyagokat. A határozat ugyanakkor egyértelműen kizárja katonai erő alkalmazását Észak-Koreával szemben.

Ezenkívül a Biztonsági Tanács minden országtól megköveteli annak megakadályozását, hogy Észak-Korea tömegpusztító fegyverek gyártásához szükséges anyagokat vásároljon, valamint, hogy zárolják minden olyan személyek és vállalkozások javait, amelyeknek közük van az ország nukleáris programjához. A határozat lehetővé teszi, hogy utazási tilalommal sújtsák azokat az embereket és családtagjaikat, akik támogatják vagy népszerűsítik az észak-koreai fegyverprogrammal kapcsolatos phenjani politikát. Ugyancsak tilalom alá került a luxusáruk Észak-Koreába irányuló exportja.

A dokumentumban felszólítják Phenjant arra, hogy álljon el minden esetleges további kísérlettől, s folytassa azokat a tárgyalásokat atomprogramjának feladásáról az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Japánnal és Dél-Koreával. A szankciókkal sújtott Észak-Korea ENSZ-nagykövete gengsztermódszernek nevezte és elutasította a Biztonsági Tanács határozatát.

A világszervezet azt követően jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket hoz Észak-Korea ellen, hogy ország október 9-én kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Mint ahogy a határozat is fogalmaz ez egyértelmű veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra. Az eredeti amerikai szövegtervezeten Oroszország és Kína követelésének megfelelően enyhítettek valamelyest, így került be a határozatba az a kitétel, amely kizárja a katonai erő alkalmazását.