Szegénység és AIDS leplezheti a madárinfluenzát Afrikában

Az utóbbi időben egyre több országban jelenik meg a madárinfluenza emberre is veszélyes vírustörzse. Bár európai államokból is egyre több bejelentés érkezik - vasárnap a szomszédos Szlovéniából jelentetettek megbetegedést -, a nemzetközi egészségügyi szervezetek Afrika miatt kongatják különös hevességgel a vészharangot. Nem véletlenül: Fekete-Afrikában nem kielégítő a tájékoztatás és fejletlen az állatorvosi rendszer, ami miatt könnyen alakulhat ki járvány a szárnyasok között. Az esetleges emberi megbetegedések észlelését pedig az ugyancsak fejletlen egészségügyi rendszer, és sok más halálos betegség jelenléte nehezíti.

Míg újabb és újabb európai esetek növelik az aggodalmat, az európai országok esetében a viszonylag jól kiépített és hatékony állatorvosi, fertőzés-elhárító és tájékoztató rendszer segítségével feltehetően megelőzhető, hogy a kórokozó emberekre is átterjedjen. Afrikában viszont sokkal komolyabb problémát okoz a betegség megjelenése.

A nemzetközi egészségügyi szervezetek Afrika esetében különösen hevesen kongatják a vészharangot. A WHO főigazgatója például külön nyilatkozatot adott ki a kórokozó afrikai megjelenése miatt. Nem véletlenül.

Sok baromfi hullik el

A WHO szerint a veszélyes vírustörzs afrikai megjelenése azért kockázatos, mert a háztájiban tartott szárnyasok szabadon vegyülhetnek a vadmadarakkal, amelyeket általában a vírus terjesztőinek tartanak, és bejáratosak az otthonokba is. Madárinfluenza-figyelő rendszer gyakorlatilag még a legnagyobb baromfi-farmokon sincsen, bár ezekből a nagy farmokból kevesebb van, mint Délkelet-Ázsiában. A háztáji madarakat ugyanakkor rosszul táplálják, a madárpusztulás mindennapos, így könnyen elkerülheti a figyelmet egy-egy járványkitörés - írja a WHO.

Az afrikai kormányok többségének nincs elég pénze a járvány elleni harchoz, pláne az elpusztított állatok utáni kárpótlás kifizetéséhez, amivel pedig arra bátoríthatnák az embereket, hogy jelentsék, ha gyanús elhullást tapasztalnak. Ugyanakkor gyakran hiába az állami kárpótlási ígéret, ha a gazdák nem bíznak benne. Nigériában például a BBC megszólaltatott egy helyi lakost, aki szerint sokan inkább fogják, és kiviszik a piacra az elhullott állatokat, mint hogy várják a bizonytalan állami kárpóltást. Ez is csak annak a lehetőségét növeli, hogy későn észlelik a kórokozót, és járvány alakul ki a szárnyasok körében, ahogy ázsiai példák is mutatják, és a minél kiterjedtebb járványban nagyobb az esélye emberek megbetegedésének is. A nigériai kormány a problémák megoldására pénteken nemzetközi segítséget kért.

Elvész a sok betegség között

A WHO szerint a tömeges afrikai járvány miatti baromfipusztulás vagy a kór továbbterjedésének megelőzése érdekében folytatott szándékos pusztítás miatt egyik legfőbb bevételi és fehérjeforrásuktól fosztaná meg az itt élő emberek amúgy is szegénysorban tengődő millióit.

Azért is különösen nagy a kockázat, mert az afrikai országok egészségügyi rendszere eleve túlterhelt az AIDS, a tuberkolózis, a malária, illetve más légúti fertőzések miatt, és a H5N1 okozta emberi megbetegedéseket nem feltétlenül tudnák megkülönböztetni a többi jelentős számban előforduló betegségtől. A WHO arra a kockázatra is figyelmeztet, amelyet a vírus más kórokozók által már legyengített emberi szervezetekben való megjelenése jelent. A rosszul felszerelt, ellátási nehézségekkel küzdő kórházak csak tovább rontanak a helyzeten, és a betegség embereken történő nagyobb számú megjelenése az összeomlás szélére sodorná a térség egészségügyi rendszereit.

Főleg Afrikában tombol a malária és az AIDS is

Az Afrika jelentette kockázatot jól mutatja az AIDS-megbetegedések világbeli eloszlása. A WHO honlapján található 2005-ös adatok szerint a világ AIDS-fertőzöttjeinek összlétszáma körülbelül 40,3 millió, melynek több mint fele - körülbelül 25.8 millió fertőzött felnőtt és gyermek - Afrika Szaharától délre fekvő területein él. A 2005-ben a vírussal megfertőződött összesen 4,9 millió ember közül pedig 3,2 milliónyian kapták el a kórt Fekete-Afrika területén.

A malária esetében is hasonló a helyzet. Az elsősorban a forró égövre jellemző, szúnyogok terjesztette betegség tekintetében is Afrika áll az élen a megfertőzőttek számát tekintve. A WHO 2003-as adatai szerint Fekete-Afrikában nyolc országból jelentettek egymillió feletti számú maláriafertőzést, míg ilyen mennyiségben Afrikán kívül egyedül Indiában regisztráltak megbetegedéseket. A két betegségfajtára jellemző kedvezőtlen afrikai adatok hátterében nagyrészt ugyancsak a fent felsorolot okok állnak.

Sürgős segítséget szorgalmaznak

A BBC-nek nyilatkozó David Nabarro úgy vélte, "Ha már Nigériában is megjelent, akkor feltehetőn más, rosszabbul ellátott országokban is ott lehet (a vírus)". A szakember "nagyon szigorú" megelőző intézkedéseket szorgalmaz, hogy megakadályozzák a betegség továbbterjedését. Alex Thiermann, a párizsi központú Állategészségügyi Világszervezet (OIE) munkatársa szerint nagyon sürgősen segítséget kell nyújtani Nigériának és más afrikai országoknak, hogy képesek legyenek idejében felismerni a kórokozót és megtenni a terjedésének megakadályozásához szükséges lépéseket.

Csütörtökön a WHO főigazgatója figyelmeztetett a vírus afrikai megjelenésének kockázataira. Li Dzsong-vuk szerint a legfontosabb a közvélemény tájékoztatása, hogy kerüljék a közvetlen érintkezést a gyanús körülmények között elhullott állatokkal. Ennek érdekében a világszervezet is besegít a betegséggel kapcsolatos ismeretterjesztésbe, miközben a gyermekparalízis ellen kiépített rendszert is mobilizálják az esetleges emberi megbetegedések minél hamarabbi kiszűrése érdekében. A főigazgató szerint minden országnak fel kell készülnie a betegségre.