Fejekkel játszanak a Fehér Ház szürke eminenciásai

Vasmarokkal tartják kezükben a nyilvánosságot, ha kell, beáldozzák értéktelennek ítélt gyalogjaikat - ilyen kép rajzolódik ki a Fehér Ház Dick Cheney amerikai alelnök körül csoportosuló hatalmi központjáról szerdán nyilvánosságra került bírósági iratok alapján. A kézzel írott jegyzetek szerint Cheney és munkatársai tudatosan erősítették a sajtóban azt a képet, hogy Irak tömegpusztító fegyverekre hajt, de megtáncoltatták a CIA igazgatóját, végül pedig maguk jelölték ki a botrányossá váló kavarás prédáját is.

Dick Cheney minden idők legnagyobb hatalmú alelnöke - vonta le a következtetést a titkosított kormányzati és bírósági iratok nyilvánosságáért küzdő amerikai National Security Archive (NSA) vezetője, Tom Blanton, miután az NSA megszerezte a Lewis "Scooter" Libby-ügy több bírósági iratát.

Gyenge lábak

A Libby-ügy még 2003-ban robbant ki azt követően, hogy George Bush amerikai elnök évértékelő beszédében azt állította az Irak elleni katonai készülődés jogosságának alátámasztására: Szaddám Huszein nagy mennyiségű uránércet próbált beszerezni Nigerből. Bush szerint Szaddám célja az volt, hogy tömegpusztító fegyvereket állítson elő az urán segítségével.

Bush állításait Joseph Wilson exnagykövet cáfolta 2003 nyarán a New York Timesban. Wilson azt állította, hogy ő maga utazott Nigerbe korábban a CIA megbízásából, hogy az uránügylet részleteit felderítse, de semmit nem talált, ami igazolta volna az elnök állításait.

Később több amerikai lap névtelenül nyilatkozó vezető kormányzati tisztviselőkre hivatkozva megírta, hogy Wilson felesége Valerie Plame, a CIA tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó szakértője és ő maga javasolta férjét az útra. A fedésben dolgozó CIA-ügynökök személyazonosságának nyilvánosságra hozása bűncselekménynek minősül az USA-ban. Wilson szerint azért adták ki felesége nevét több lapnak kormányzati tisztviselők, hogy így álljanak rajta bosszút, amiért szembeszállt az elnök állításaival.

Libby - Dick Cheney alelnök akkori kabinetfőnöke - az után keveredett gyanúba, hogy feljegyzései között olyan iratokat találtak, amelyek szerint Cheney maga közölte vele: Wilson felesége a CIA alkalmazottja. Libby azt elismerte, hogy folytatott háttérbeszélgetéseket a Plame nevét közlő újságírókkal, de azt tagadta, hogy a nevet ő szivárogtatta volna ki.

Libbyt kedden bűnösnek találta az esküdtszék az igazságszolgáltatás akadályozása és hamis tanúzás miatt. Az esküdtek szerint Libby nem adta ki Plame nevét, viszont bár tudta, ki volt az újságírók információforrása, ezt elhallgatta tanúvallomásában.

Vasmarok

Az NSA a per több iratát is nyilvánosságra hozta szerdán. A dokumentumok érdekessége, hogy többségükön - az NSA szerint - Libby, illetve Cheney kézzel írt feljegyzései láthatók. Az egyik legrégebbi irat a New York Times cikke, melyben Wilson cáfolja Bush elnök állításait. A cikk több sorát aláhúzták, a lap tetején - az NSA szerint - Cheney megjegyzései olvashatók.

Cheney kételyeit jegyezte fel: "Csináltak ilyet már korábban is? Küldenek nagyköveteket, hogy választ kapjunk a kérdéseinkre? Szokás, hogy jószolgálati munkára küldünk embereket? Vagy a felesége utalta be egy társasutazásra?" Cheney a cikkhez fűzött megjegyzéseiből úgy tűnik, hogy az alelnök tisztában volt Plame kilétével, illetve világos az is, hogy fogást keresett Wilson misszióján, állításain, méghozzá épp feleségén keresztül.

A nigeri ügy rendkívül kellemetlen volt az amerikai kormánynak, hiszen Wilson alig négy hónappal azután hazudtolta meg a Nigerben uránt vásároló Szaddámmal riogató Busht, hogy az amerikai hadsereg a tömegpusztító fegyverek veszélyeire hivatkozva lerohanta Irakot.

A következő dokumentumon Libby megjegyzése olvasható. Az irat George Tenet korábbi CIA-igazgató fejtegetése a nigeri ügyről, aki próbálta magára vállalni az egyre botrányosabbá váló vitát, hogy ezzel mentse Bush becsületét. Tenet beismeri, hogy az ügyletről szóló információk nem voltak pontosak, ugyanakkor magára vállalja a felelősséget a hiányosságokért és azért, hogy Bush az elégtelen tájékoztatás miatt mondott pontatlan állításokat. A Tenet-vallomás első oldalán annyi olvasható: "Nem kielégítő". Ez utalhat arra, hogy Libby nem érezte elég meggyőzőnek a CIA magyarázkodását a sajnálatos csúsztatás miatt.

Átlép az értéktelenné váltak fölött

Libby a jelek szerint ezután próbálta elhessegetni azt a gyanút, hogy Cheney irodája tudhatott a nigeri ügy valótlanságáról. A New York Times cikket közölt arról, hogy a CIA és Bush emberei már az elnök beszéde előtt tudták: a nigeri sztori inog. Libby a cikk ezen pontjához annyit írt kézzel: "Nem mi". Azaz igyekezett emlékeztetni mindenkit, hogy minden lehetséges ponton hangsúlyozni kell: az alelnöki irodának semmi köze a dologhoz.

Egyértelmű nyoma van ugyanakkor, hogy Cheney irodája komolyan foglalkozott a gondolattal: a kényes ügyet kiszivárogtatással kell a javukra fordítani. Az egyik nyilvánosságra került dokumentumon - az NSA szerint - Cheney sajtósa, Cathie Martin latolgatja a nigeri ügyre adható válaszlehetőségeket. A Martin által felvetett lehetőségek: Cheney szerepeljen az NBC adásában és hárítsa el a kételyeket. Martin szerint ez a legjobb megoldás, és megvan az az előnye is, hogy ellenüzenetet ültethet el a sajtóban. E megoldás ellen szól ugyanakkor - jegyzi meg Martin -, hogy túl védekező jellegű, és emeli a tétet.

További lehetőségnek tekinti Martin, hogy Condoleezza Rice akkori nemzetbiztonsági főtanácsadó és Donald Rumsfeld azóta leváltott védelmi miniszter sajtótájékoztatón reagáljon a kételyekre, illetve hogy a kormány ellencikket jelentessen meg. A második helyen szereplő ötlet azonban az, hogy Cheney irodája szivárogtasson ki információkat.

Az utolsó nyilvánosságra hozott dokumentum a fehér házi szóvivőknek készült. Az iraton Libby és Cheney írása látható. Cheney többek között azt írja: "feláldozni a fickót, akit megkértünk, hogy tegye a nyakát a bárd alá mások hozzá nem értése miatt". Az NSA vezetője szerint a sorokból a következő kép rajzolódik ki: az emlegetett fickó Libby, és a jelek szerint maga Cheney volt az, aki megbízta azzal, hogy vigye el a balhét, védje meg a kormányt. Cheney megjegyzi azt is: "Még ma".

Sáling Gergő