Több felmérés is azt mutatja, hogy az egykor még lelkes magyarok egyre kiábrándultabbak az Európai Uniót illetően. Bár az alábbi videóban sem látni csillogó szemmel nyilatkozó embereket, a többségről úgy tűnt, lehet, hogy nincs annyira oda az európai álomért, mint ahogy azt Brüsszelben szeretnék, de legalább gondolkodik róla. Nézze végig videónkat és hallgassa meg a véletlenszerűen kiválasztott járókelők véleményét!
Rövid háttérmagyarázat néhány feltett kérdéshez:
Kérdés az egyenrangúságról. Van néhány terület, ahol még mindig nem élveznek ugyanolyan jogokat a 2004-ben csatlakozott kelet-európai államok polgárai, mint a régieké. Például nem mindenhol vállalhatnak munkát, és a mezőgazdasági termelők sem kapnak ugyanakkora támogatást, mint francia társaik.
A bővítés kérdése. Balkáni országok és Törökország pályáznak a tagságra. Közülük Horvátország áll a legközelebb ehhez, de Szerbia is megtette már az első lépéseket. A nagy kérdés Törökország, amelynek befogadásáról komoly vita van, ellenzi felvételét Németország jelenlegi kancellárja és a francia elnökválasztás egyik nagy esélyese, Nicolas Sarkozy is.
Más ország választása. Bár tavaly bővült a kör, még mindig nem nyitotta meg mindegyik régi uniós tagállam a munkaerőpiacát a három éve belépettek előtt. A magyarok számára különösen fájó lehet, hogy Németország és Ausztria is a bezárkózók között van. Igaz, a statisztikák azt mutatják, a többi kelet-európaihoz képest a magyarok jóval kevésbé mozgékonyak és közel sem vonultak olyan nagy számban Nagy-Britanniába vagy Írországba, mint például a lengyelek.