Segítené Magyarországot egy olyan elnök, "aki pragmatikusabb viszonyt ápol az Egyesült Államokkal, és így Magyarországnak esetenként sem kell választania atlanti és európai elkötelezettsége között" - mondta dr. Dunay Pál, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója egy vitafórumon, a Közép-Európai Egyetemen. Olyan elnök lenne jó, "aki hangsúlyosan képviseli az európai eszmét, fontosnak tartja a transzatlanti viszonyt, és dinamizálja a francia gazdaságot" - állította az [origo]-nak Eörsi.
Óceán és tengeri
Az Egyesült Államok és Franciaország viszonya távoli problémának tűnhet, de Magyarország kínos helyzetbe került az iraki válság során, amikor Medgyessy Péter volt miniszterelnök nyílt levélben a washingtoni és londoni álláspont mellett tette le a garast 2003-ban. "Jó alkalmat hagytak ki, hogy befogják a szájukat" - csattant fel Jacques Chirac francia elnök, aki neveletlennek nevezte az akkor még az EU-ba igyekvő országokat.
A transzatlanti viszony szempontjából Sarkozy tűnhet a legígéretesebbnek Magyarország számára: szoros viszonyt tart fontosnak az Egyesült Államokkal. Royal azonban igyekezett az Amerika-ellenes szavazók kedvében járni, amikor kampányzáró nagygyűlésén azt mondta: "Franciaország soha nem térdel le George Bush amerikai elnök előtt." Bayrou sem ígért jelentős változást az eddigi francia Amerika-politikában. "Szeretem az Egyesült Államokat, szeretem az amerikaiakat, de nem őket tekintem mintának." "Európának ellensúlyoznia kell az Egyesült Államokat" - írja választási programjában. Ez a vélemény azonban mind Dunay, mind Eörsi szerint ellentétes a magyar érdekekkel.
Míg a biztonsági garanciákat Budapest az amerikai dominanciájú NATO-tól várja, Párizs támogatása egy sor európai kérdésben fontos Magyarország számára. Erdős André párizsi magyar nagykövet szerint "Franciaország hatalmas szerepet játszhat a közép-európai térségben". Az EU költségvetési vitájában Franciaország szembeszállt a mezőgazdasági támogatásokat csökkenteni akaró Tony Blair brit miniszterelnökkel, így a franciák Magyarország helyett is verték az asztalt. "Nem várok jelentős változást ebben a kérdésben" - mondta Eörsi.
A francia kivételesség
A francia-magyar érdekek sokszor véletlenszerűen esnek csak egybe: az európai pénzeken folyó osztozkodás 2005-ben éppen ilyen volt. Miután a brit vétót igyekeztek leszerelni egy éjszakai vita során, Chirac megdicsérte Magyarországot és a többi új tagállamot: "szép leckét adtak európaiságból".
A magát univerzális üzenetet hordozó, meghatározó középhatalomként definiáló Franciaország nagyobb súllyal és küldetéstudattal rendelkezik a legtöbb európai országnál. A francia sajtó szerint ráadásul a választáson a franciák nem feltétlenül azt támogatják majd, aki könnyebb eset lenne a világ számára, hanem azt, akiről elhihető, hogy megerősíti a "francia kivételesség" érzését és az ország befolyását a világban.
Izsák Dániel
Képek: Marton Bálint