A becslések szerint több mint félmillióan érkeztek az Európai Unió bővítése után az új EU-tagországokból és Ukrajnából a jobb élet reményében, és egyre nagyobb arányban akarnak végleg letelepedni Nagy-Britanniában - a Joseph Rowntree Alapítvány tanulmánya szerint.
A felmérést készítő oxfordi és sussexi egyetem kutatói 600, építőipari, mezőgazdasági alkalmazottként és bébiszitterként dolgozó bevándorlóval készítettek interjút, először 2002 októberében, amikor még alig 6 százalékuk szándékozott letelepedni az országban. Másfél évvel később a megkérdezett lengyel, szlovák, cseh, litván, ukrán és bolgár bevándorlóknak már 25 százaléka mondta, hogy végleg marad. 2004 végére ez a szám közel 30 százalékra nőtt.
A körön kívül
A döntést elsősorban legális vagy illegális tartózkodásuk, fizetésük, nemük (a nők egyharmada, a férfiak egynegyede telepedne le végleg), illetve az határozta meg, hogy hozzátartozóik hol éltek. Emellett fontos volt számukra, hogy voltak-e barátaik Nagy-Britanniában, illetve miként bántak velük. Ez utóbbi különösen kritikusnak tűnik a felmérés szerint.
A megkérdezettek 40 százaléka szerint egyenrangú félként kezelték őket, azonban 30 százalék szerint a britek lekezelően bánnak a kelet-európaiakkal. "Nem engednek be a köreikbe" - mondta egy ukrán pincérnő a BBC-nek. A tanulmány szerint ennek az is oka, hogy az új bevándorlók alig egyharmada tanul angolul, és így sokan úgy érezték, alig van kapcsolatuk a britekkel.
Michal Porzyczkowski, a Poland Street Szövetség munkatársa a BBC-nek azt mondta, hogy nagy különbség van a városban és a vidéken letelepedettek között. "Azok, akik vidékre költöztek, gyakran családostul, barátokkal érkeztek, és ugyanott dolgoznak. Így zárt világban élnek, és nem is merészkednek azon kívülre" - mondta Porzyczkowski.
Nem integrálódnak
A tanulmány szerint a kelet-európai bevándorlók kétharmada nem tudja, miként kell regisztráltatniuk magukat egy orvosnál. "Mindez azt mutatja, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kelet-európaiak integrációjára, és nem csak gazdasági forrásként kell tekinteni rájuk, ahogy azt a brit kormány teszi" - mondta Julia Unwin, a Joseph Rowntree Alapítvány igazgatója a BBC-nek.
A nagy-britanniai közösségekért felelős kormányszerv szóvivője szerint a kormány tisztában van azzal, hogy "kihívást jelent az új és a régi közösségek számára is, amikor megváltozik a bevándorlás korábbi mintája", és gyakorlati javaslatokkal állnak elő a jövő hónapban. A kelet-európai új bevándorlók közül ugyanis sokan nem tudják, mi számít elfogadható viselkedésnek - írja a Guardian. A tanulmány szerint sokuk előítéletesen viselkedik, különösen az ázsiai származásúakkal (indiai, pakisztáni, bangladesi) szemben.