Az atomhatalomért nyomulnak a pakisztáni radikálisok

A tálib rezsimhez hasonló, radikális vallási kormányzat megteremtését akarják Pakisztánban azok a militánsok is, akik közül többen csütörtök hajnalban távoztak az iszlámábádi Vörös Mecsetből. Sokuk Pakisztán - Afganisztánnal határos - északnyugati tartományából jött, ahol a tálibok, az al-Kaida és állítólag Oszama bin Laden befolyása egyre jelentősebb. Az atomhatalom Pakisztánban idén tartanak választásokat, de nem világos, hogy a nyolc éve puccsal hatalomra jutott Pervez Musarraf tábornok maradhat-e amerikai támogatással, vagy győz a demokrácia és vele esetleg a radikálisok.

Az afganisztáni tálib rezsimhez hasonlóan iszlám vallási törvények bevezetését próbálják elérni azok a vallási radikálisok, akik közül többen csütörtök hajnalban távoztak az iszlámábádi Vörös Mecsetből. A pakisztáni hatóságok nagy erőkkel körbevették az épületet, és több robbanás is hallatszott. A BBC szerint több mint ezer diák elhagyta a mecsetet, amelyben az iszlám törvények radikális változatának bevezetéséért virrasztottak. A szélsőségesek korábban rendőröket és prostitúcióval vádolt nőket ejtettek túszul, hurcoltak el házaikból.

Hatalmi harc

A Vörös Mecset csak szimbóluma a radikálisok ambiciózus terveinek, amelyek célja: a nyolc éve puccsal hatalomra jutott Pervez Musarraf tábornok kormányának megdöntése. Musarraf hatalomátvételét több bírálat érte, de hamar fontos regionális szövetségese lett az Egyesült Államoknak és a NATO-nak a terror elleni háborúban, illetve viszonylag sikeresen tartotta kordában a szélsőségeseket az Afganisztán elleni háború során.

A menekülő tálib rezsim és Oszama bin Laden viszont állítólag éppen Pakisztán északnyugati tartományába menekült, ahol a szélsőségesek befolyása egyre jelentősebb. Musarraf, a mérsékelt pakisztániak bírálata szerint nem tesz meg mindent a szélsőségesek visszaszorítására. A Vörös Mecset esetében a kormányerők azt mondták, azért nem léptek hamarabb, mert féltek, hogy ártatlanok is áldozatul eshetnek egy esetleges rajtaütésnek.

Billeg Musarraf széke

Egyes vélemények szerint Musarraf azért óvatos, mert Pakisztánban idén választások lesznek, és nem biztos, hogy nyer. Az északnyugati tartományokban népszerűtlenné vált a szélsőségesek elleni akcióival, és az amerikai elkötelezettségét is sokan kifogásolják - írta a The Economist. Az International Crisis Group (ICG) júniusi jelentése szerint ezért a rendkívüli állapot bevezetését sem lehet kizárni.

Visszaüthet a keménykezűség

A nemzetközi szervezet szerint a legrosszabb eshetőség szerint Musarraf bevezeti a szükségállapotot, és keményen fellép a várható tiltakozókkal szemben, ami azonnal "káoszhoz és erőszakhoz vezetne, és végső soron az iszlamista csoportok megerősödését jelentené". Az ICG szerint amennyiben Washington támogatná a rendcsinálást, az Amerika-ellenesség további növekedésére is számítani lehetne. Ezért a szervezet a szabad és tisztességes választások megtartását és a demokratikus átmenet fontosságát hangsúlyozza, amely az ICG szerint segíthetne a szélsőségesek kiszorítását is.