Az állami egészségpénztár várható idei kiadásainak összege eléri a 300 milliárd eurót, míg a bevételi oldalon csak 288 milliárd euróra számíthat. A romlás elsősorban a nyugdíjpénztár nagyobb kiadásaival magyarázható, a hiány a tavalyi 1,9 milliárd euróról idén várhatóan 4,7 milliárd euróra emelkedik a tervezett 3,5 milliárd helyett. A jelentős deficit a "papy-boom" jelenségével, a második világháború utáni baby-boom kései következményével magyarázható: a negyvenes évek végén születettek idén kezdtek el nagy számban nyugdíjba vonulni.
A betegbiztosítás terén a tavalyi 5,9 milliárd eurós deficit után idén 6,4 milliárd euró várható, amelyet a jelentős gyógyszerfogyasztással és a betegállományok magas számával magyaráz az egészségpénztár.
A családi segélyek esetében a tavalyi 900 millióról 700 millió euróra csökkent a deficit, míg a munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek miatt kifizetett összegek utáni hiány 100 millióról 300 millió euróra növekedett. A betegbiztosító júniusban tett javaslata alapján Francois Fillon miniszterelnök a hiány enyhítésére egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjának megemelését jelentette be, amelytől 1,2 milliárd euró többletbevételt remél a kormány.
A szakorvoshoz a háziorvos beutalója nélkül forduló betegek önrésze az eddigi 40 helyett 50 százalékra növekedik, valamint a vizitdíj 1 eurós önrésze minden szolgáltatásért külön fizetendő, naponta maximálisan 4, évente pedig 50 eurós összegben.
A radiológiai vizsgálatoknak a korábbiaknál kisebb részét téríti vissza ezentúl az egészségpénztár a betegeknek, a gyógyszerek ártámogatása viszont nem változik.
A kormányzat tervezi minden egészségügyi szolgáltatás utáni kötelező - jövedelemtől függő - önrész bevezetését és az ambuláns sebészeti beavatkozások fejlesztését is. Az intézkedésekről még ezen a nyáron szavaz a parlament.