A sarkvidéken parádézik a kanadai kormányfő

Egy héttel aztuán, hogy orosz minitengeralattjárók orosz zászlót tűztek ki a tengerfenéken, az Északi Sarkon, Stephen Harper kanadai kormányfő háromnapos útra indul a sarkvidékre. Az út feltehetően a térség feletti kanadai fennhatóság kinyilvánítását célozza. Az ásványkincsben gazdag tengerfenék, és a sarki jég olvadásával felszabaduló hajózási útvonalak miatt felértékelődött a terület a környező államok számára, ezért egyre többen nyilvánítják ki területi igényüket a térségre.

Háromnapos látogatásra az Északi-sarkra indult szerdán Stephen Harper kanadai kormányfő. Az út - noha hónapok óta tervezték - feltehetően a terület feletti kanadai fennhatóság kinyilvánítását célozza. Egy hete két orosz mini-tengeralattjáró merült a sarkvidéken, és a legénység több mint 4000 méter mélyen, pontosan az Északi-sark alatt kitűzött egy titánkapszulába foglalt orosz zászlót.

Az expedícióval Oroszország emlékeztetni akarta a világot arra, hogy igényt tart e kőolajban és földgázban valószínűleg gazdag tengeri térség ellenőrzésére. Orosz tudósok egyebek közt azt próbálták bebizonyítani az expedícióval, hogy az Északi-sark alatti tengerfenék Oroszország északi kontinentális talapzatának geológiai folytatása (szerkezetileg megegyezik az orosz kontinentális talapzattal), ezért joggal követelhetik maguknak a térséget az ENSZ tengerjogi egyezménye értelmében.

Az ENSZ egyszer már elutasította ezt az orosz érvelést, de Moszkva 2009-ben ismét benyújtja igényét. Ha azt jogosnak ismerik el, Oroszország több mint egymillió négyzetkilométernyi területet szerezne meg - az északi-sarki kontinentális talapzat területének közel felét. Több más ország, Kanadán és az Oroszországon kívül az Egyesült Államok, Norvégia és Dánia is jogot formál ugyanakkor a térségre.

Stephen Harper azt ígéri, Ottawa több milliárd dollárt áldoz arra, hogy megvédelmezze Kanadának az Északi-sarkvidék feletti szuverenitását. A miniszterelnök várhatólag még a héten bejelenti, hova képzelték el az Északi-sarkon megépíteni tervezett mélytengeri katonai kikötőt. Harper a múlt hónapban jelentette be, hogy az ország hat-nyolc járőrhajót épít az északnyugati átjáró elnevezésű - az Északi-sark alatt az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között, a sarkvidéki szigetvilágon keresztül vezető - tengeri útvonal biztosítása céljából. Az Egyesült Államok nagykövete bírálta Harpert e kijelentése miatt; azt mondta, az északnyugati átjáró nemzetközi vízi útvonal, amely mindenki előtt nyitva áll.

A sok évtizedes vita a legutóbbi időkig elméleti volt, hiszen az év 11 hónapjában jég torlaszolta el az átjárót, és a fennmaradó rövid időszakban is csak jégtörők és a jég ellen felvértezett hajók merészkedtek ezekre a vizekre, főleg katonai vagy tudományos céllal. A globális felmelegedéssel és a sarki jég olvadásával, a jégmentes időszak hosszabbodásával azonban az északnyugati átjáró akár néhány éven belül használható hajózási útvonallá válhat, több ezer kilométerrel lerövidítve az Európa és Ázsia közötti tengeri utat. Kanada jogot formál az északnyugati átjáró bejáratánál fekvő Hans-szigetre is.