Új szerepet javasolnak Szerbiának Koszovóban

"Felügyelő" szerepet javasol Szerbiának Koszovóval kapcsolatban az Európai Unió (EU) elnökségét januárban fél évre átvevő Szlovénia külügyminisztere, egyúttal elképzelhetőnek nevezve Belgrád felvételét a nemzetközi összekötő csoportba.

"Az eddiginél nagyobb felelősséget ajánlhatnánk fel Szerbiának a koszovói válság megoldásában, például úgy, hogy (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország mellett) bekerül az összekötő csoportba, vagy úgy, hogy olyan jogállással ruházzuk fel, ami felelősséget vagy egyfajta felügyelő szerepet jelent" - mondta Dimitrij Rupel Párizsban, a francia diplomaták éves értekezletén vendégelőadóként tartott felszólalásában. A beszéd szövegét a ljubljanai külügyminisztérium tette közzé.

Az osztrák hírügynökség Rupel javaslatait annak a jeleként értékelte, hogy az Európai Unió nyilvánvalóan egyre inkább lemond Koszovó függetlenségének a gondolatáról.

A koszovói tartományi vezetés és a szerb kormány között közvetítő nemzetközi összekötő csoportot jelenleg az Egyesült Államok, Oroszország, valamint az EU részéről négy tagállam alkotja.

Rupel szerint azokon az előírásokon túl, amelyeket Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott nemzetközileg ellenőrzött koszovói függetlenséget körvonalazó tervezete tartalmaz, további különleges megállapodásokat is köthetne Szerbia és elszakadni vágyó albán többségű tartománya, például a határforgalom, a gazdaság és a kultúra területén.

Egyúttal hangsúlyozta a szlovén miniszter, hogy Koszovónak, akárcsak a többi volt Jugoszláv tagköztársaságnak, joga van a függetlenséghez. A tartományt a jugoszláv alkotmány gyakorlatilag egyenrangúvá tette a többi tagköztársasággal - tette hozzá. Óva intette azonban a koszovói albánokat a tartomány függetlenségének egyoldalú kinyilvánításától. Ebben az esetben ugyanis - vélekedett - a szerb többségű északi terület Szerbiához csatlakozna, és Koszovó magától kettészakadna.

Koszovó szerb és albán részre felosztása pedig, amelyről mostanában sok szó esik, "nem célszerű ösztönzést" jelentene más balkáni államok, mint Bosznia-Hercegovina és Macedónia számára, valamint precedenst teremtene egyes volt szovjet tagköztársaságokban jelen lévő elszakadási törekvések számára - fogalmazott Rupel Párizsban.