A polémiát Vojislav Kostunica miniszterelnök robbantotta ki, amikor pártja vezető testületének szombati ülésén kijelentette, hogy Szerbiának mindenáron meg kell őriznie katonai semlegességét, és nem lehet tagja semmilyen védelmi szövetségnek sem.
A kormányfő korábban úgy példálózott, hogy Szerbia nem tűrheti egy NATO-állam létrehozását déli végein, mivel Koszovót NATO-államnak tekinti, ha ENSZ-döntéssel vagy anélkül végleg elszakítják Szerbiától.
A kormánykoalíció legerősebb pártja, a Boris Tadic államfő vezette Demokrata Párt (DS) s a hozzá közel álló G 17 plusz élesen reagált Kostunica kijelentésére, amely az általa vezetett Szerbiai Demokrata Párt hivatalos álláspontjává vált a pártvezetés döntése alapján.
Az ország jövője és a térség biztonsága azt követeli, hogy Szerbia az euroatlanti integráció minden szegmensének részese legyen, hiszen hamarosan eljön az az idő, amikor minden oldalról NATO-tagországok veszik körül - nyilatkozta Jelena Markovic, a DS szóvivője.
Mladjan Dinkic, a G 17 Plus elnöke szerint pártja Szerbia európai és NATO-integrációjának a híve. A Partnerség a békéért programban való részvétel, a NATO- és EU-tagság hívei vagyunk - mondta.
Dragan Jocic belügyminiszter, Kostunica pártjának alelnöke azzal érvelt a NATO-tagság ellen, hogy az túl sokba kerülne Szerbiának.
A kormányfő legbiztosabb támogatójának, választási szövetségesének, az Új Demokrácia pártnak a képviselője, Dubrajka Pilipovski óvatosan fogalmazott. Mint mondta, pártja támogatja Szerbia részvételét a békepartnerségi programban, s jelenleg ellenzi a NATO-tagságot, de ez "nem megkövesedett álláspont".
Szerbia mindössze háromnegyed éve, 2006 decemberében kapcsolódott be a NATO-tagság előszobájának tekintett Partnerség a békéért programba.