Négy éve muszlim szélsőségesek megtámadtak egy üzemanyag-szállító konvojt az iraki Falludzsa városa mellett. Az összecsapás során négy amerikai katona halt meg. A megégett holttesteket elrettentés céljából felhúzták a település egyik hídjának acélpilléreire. A kegyetlenség megpecsételte Falludzsa további sorsát. Az amerikai tengerészgyalogosok megostromolták, és elfoglalták az iraki várost. A harcokban 1400 muszlim felkelőt megöltek, több tízezren pedig elhagyták otthonukat. A rommá lőtt települést blokád alá vonták, a visszatérő lakosok pedig csak személyre szabott, úgynevezett biometrikus azonosítóval léphetnek be.
Peter Cockburn, a brit The Independent napilap tudósítója - aki négy évvel ezelőtt már járt a megostromolt Falludzsában - ismét bejutott az amerikaiak áltál lezárt városba. "Annak ellenére, hogy Bagdadtól mindössze 69 kilométerre fekszik, 27 különböző ellenőrzőponton kell áthaladni" - mesélte Cockburn, aki szerint Falludzsa a világ legjobban őrzött városa.
Minden rendben
A várost hermetikusan elzárták a külvilágtól. Az amerikai hadsereg senkit sem enged be, aki nem tudja igazolni, hogy Falludzsában lakik. A blokád szörnyű állapotokat leplez a város lakói szerint, akik még a négy évvel ezelőtti ostrom maradványait sem takaríthatták el.
"Sok minden megváltozott az elmúlt években" - mondta Feiszál Iszmáel Hasszán, a város rendőrfőnöke, aki szerint minden rendben megy Falludzsában, az utcák biztonságosak. A rendőrség tagjai azonban állig felfegyverezve közlekednek, a kapitányság épületét pedig betonból és földből készült árokrendszer védi. "Noha az ostrom már véget ért, a terroristák elleni harc tovább folytatódik" - mondta a rendőrfőnök, és gyorsan hozzátette: senkit sem vetnek kényszervallatás alá.
A város lakói arra panaszkodtak, hogy nincs áram, nincs víz és nincs gyógyszer. Az egyik asszony elmondta, hogy naponta közel húsz gyermek hal meg Falludzsa egyetlen működő kórházában, mert nem tudják biztosítani még az alapvető ellátást sem. A lesújtó statisztikát a főorvos is megerősítette, aki szerint jelen helyzetben képtelenek ellátni feladatuk. "Tulajdonképpen semmink sincs. Hiányt szenvedünk gyógyszerben, üzemanyagban, vízben és orvosi műszerekben" - mondta Dr. Kamal.
Hivatalos adatok nélkül
Falludzsának 600 ezer lakosa volt, mára azonban még a helyi hivatalnokok sem tudják megmondani, hányan élhetnek a városban. Az amerikai békefenntartók is csak saccolni tudnak, ezek alapján 25 és 80 ezer közé teszik a település jelenlegi lélekszámát. A város ostroma alatt közel 10 ezer otthon pusztult el, amelyek közül egy sem épült újjá. Az amerikai NBC tévétársaság szerint 32 ezer beérkezett kárigény közül mindössze 115-öt fizettek ki. A károk lényegesen súlyosabbak, a város 50 ezer épületéből 36 ezer - köztük 60 iskola, 65 mecset és kegyhely - megsemmisült.
Évek óta romok között
A város két hídja közül az egyiket az amerikai hadsereg parkolóként használja, így gyalog mindössze egy helyen lehet átkelni az Eufrátesz felett. A híd túloldalán található a település egyetlen, jelenleg is működő kórháza. Az orvosok arról mesélnek, hogy nem túl jó a viszonyuk a békefenntartókkal. Az amerikaiak korábban azzal vádolták a kórház dolgozóit, hogy eltúlozzák a bombázások során meghalt és megsebesült emberek számát.
Befektetők a láthatáron
Az amerikaiak által működtetett beruházási központban januárban több új cég képviselői is megfordultak. Egy gazdasági tanácsadó szerint egy amerikai vállalat nagy összegű befektetéseket vállalna a térségben, amely enyhítene a Falludzsában élők kilátástalan helyzetén. Egy másik amerikai hivatalnok büszkén megmutatta a The Independent tudósítójának az újjáépült rádió épületét.
A város lakói szerint azonban szinte semmi sem változott az elmúlt években. A településen élő gyerekekkel senki sem foglalkozik. "Nincs megfelelő oktatás, sem egészségügyi ellátás" - panaszolták többen. Egy nő szerint "az amerikaiak nem hoztak mást, csak pusztítást".