A pennsylvaniai előválasztáson leadott szavazatok 94 százalékának feldolgozottsága alapján Hillary Clinton a voksok 55, Barack Obama 45 százalékát szerezte meg. Ez a szavazatkülönbség azt jelenti, hogy Clinton nem örülhet felhőtlenül, mert ugyan magabiztosan nyert, de áttörést nem ért el.
Politikai elemzők előzetesen arra figyelmeztettek, hogy az egykori first lady esélyei akkor maradhatnak életben, ha több mint tíz százalékkal nyer. Mivel az eredmény végül a határértéken maradt, így lényegében komoly változást nem hozott az erőviszonyokban. Hillary Clintont több demokrata párti vezető már eddig is győzködte, hogy szálljon ki a versenyből, Obama ugyanis az eddigi előválasztásokon összességében jobban szerepelt, és a demokraták attól tartanak, hogy elhúzódó párharcuk a republikánusok malmára hajtja a vizet, akiknél már eldőlt, hogy John McCain lesz a jelölt a november elején esedékes elnökválasztáson.
Számlázási gondok
Hillary Clinton ugyanakkor győzelmi beszédében jelezte, esze ágában sincs kiszállni a versenyből. Többször is utalt rá, Obamát annak ellenére sikerült legyőznie, hogy ő jóval többet költött pennsylvaniai kampányára. "Azért vagyok benn ebben a versenyben, hogy értetek küzdjek" - jelentette ki Clinton, és ígéretet tett arra, hogy segíteni fogja azokat, akiknek számlafizetési gondjaik vannak. Clinton ugyanis jól tudja: több felmérés szerint a választókat az amerikai gazdaság lassulása és a hitelezési válság aggasztja.
Ezt nem felejtette el Barack Obama sem, aki esti beszédében szintén azoknak ígért segítséget, akiknek anyagi problémáik vannak. A pennsylvaniai eredményre utalva azt mondta, sikerült ledolgozni a hátrány egy részét, és kampányának köszönhetően sok új szavazó regisztráltatta magát demokrataként. (Ezen az előválasztáson csak a regisztrált demokrata szavazók voksolhattak.) Obama beszéde annyiban különbözött Clintonétól, hogy szóba hozta a republikánus jelöltet, John McCaint, és hosszasan bírálta gazdaságpolitikai elképzeléseit.
Komoly kihívások
Hillary Clinton komoly kihívásokkal néz szembe a kampány folytatásában. Gyakorlatilag elfogyott a pénze, ráadásul várhatóan továbbra is kap majd olyan felszólításokat demokrata párti vezetők részéről, hogy szálljon ki a versenyből - írja a The New York Times. A következő előválasztások Észak-Karolina és Indiana államban lesznek május 6-án, és a lapnak nyilatkozó Clinton-stábtagok azt mondták, hogy utóbbiban mindenképp nyernie kell az egykori first ladynek ahhoz, hogy még tovább éljenek az esélyei. Ott is komoly küzdelem várható, és jelzésértékű, hogy Obama már az eredmények kihirdetése előtt Indianába utazott és ott mondta el éjszakai beszédét.
A The Washington Post szerint a pennsylvaniai előválasztáson valójában nem is a szavazatarány számít, hanem az, hogy miként alakul a delegáltak eloszlása a két jelölt között. Pennsylvania állam 158 résztvevőt delegál az augusztusi demokrata pártgyűlésre. A küldötteket a leadott szavazatok arányában osztják meg a jelöltek között, így hiába nyert Clinton, Obama is növelni fogja delegáltjai számát.
A szuperküldötteken múlhat
A teljes előválasztási folyamatot tekintve Barack Obama áll jobban, ő állított maga mögé több küldöttet. Hivatalosan a demokrata párt augusztus végén esedékes gyűlésén döntik el a delegáltak, hogy ki lesz az elnökjelölt. Az előválasztások során Obama eddig - a CNN becslése szerint - 1694 küldöttet szerzett meg, míg Clinton 1556-ot, a győzelemhez pedig legalább 2024 küldött támogatására van szükség. Ezek az adatok már a pennsylvaniai eredményt is tartalmazzák.
Valószínűnek tűnik azonban, hogy a demokrata elnökjelöltséget az úgynevezett szuperdelegáltak - a párt magas beosztású tagjai - döntik el. Számuk nyolcszázra tehető, és ők azok, akik bárkit támogathatnak, függetlenül attól, hogy milyen előválasztási eredmény született a saját államukban. A CNN becslése szerint jelenleg 230 szuperküldött állhat Obama, és 254 Clinton mögött.