Az orosz védelmi minisztérium cáfolta, hogy megkezdődött volna az orosz csapatok kivonása Dél-Oszétiából. A minisztérium szóvivője vasárnap azt mondta az Interfax hírügynökségnek: az 58. hadsereghez tartozó egységek kivonásának részletein most dolgoznak, kivonásukról a helyzet stabilizálódásának függvényében döntenek majd.
Korábban a frontvonalon bevetett katonák parancsnoka, Vjacseszlav Boriszov vezérőrnagy közölte, hogy megkedzőzött a csapatok kivonása. A védelmi tárca később pontosított: azokat az alegységeket vonják ki, amelyeknek jelenlétére Dél-Oszétiában már nincs szükség, például a mélységi felderítőket.
Grúz források szerint azonban az oroszok csak erőiket csoportosítják át. Szemtanúk megjegyezték, hogy Gori környékén láthatóan csökkent az orosz katonák száma. A BBC tudósítója Tbiliszitől 35 kilomléterre Gori felé látott orosz harcálláspontokat. Az oroszok továbbra is ellenőrzik Grúzia legfontosabb kelet-nyugati országútját, és a mellette fekvő nagyobb városokat.
A kivonulást halasztgató oroszokat figyelmeztette Nicholas Sarkozy francia elnök, aki "súlyos következményeket" helyezett kilátásba az EU-orosz viszonyban, amennyiben Moszkva nem hajtja végre gyorsan és átfogóan a tűzszüneti egyezményben foglaltakat. Sarkozy vasárnap közölte az orosz kollégájával, Dmitrij Medvegyevvel telefonon.
Moszkva szombaton írta alá a kedden bejelentett tűzszünetet. A grúzok és az oroszok között augusztus 7-én robbant ki a fegyveres konfliktus. Grúzia Dél-Oszétia fővárosa, Chinvali ellen vezette csapatait, hogy visszaszerezze az eredetileg hozzá tartozó tartomány feletti uralmat az ottani oroszbarát szakadároktól. A grúz katonákat azonban hamar visszavetették a déloszétok segítségére küldött oroszok. Az orosz csapatok meg sem álltak, amíg jó mélyen - 30-50 kilométernyire - be nem nyomultak grúz területre.
A harcokat lezáró tűzszünetet kijáró Nicolas Sarkozy francia államfő levélben tájékoztatta Szaakasvilit arról, hogy a grúz-orosz tűzszüneti megállapodás értelmében az orosz csapatoknak ki kell vonulniuk minden nagyobb grúziai városból. Pótlólagos biztonsági intézkedések keretében azonban az orosz békefenntartók ideiglenesen - a nemzetközi megfigyelői eljárás kidolgozásáig - járőrözhetnek a térségben, de kizárólag a Dél-Oszétiához közeli területeken, és ez semmiképpen sem korlátozhatja a mozgás szabadságát, a közlekedést a közutakon vagy a grúziai vasútvonalakon.
Leállt az olajszállítás
Szombaton az oroszok felrobbantottak egy vasúti hidat Tbiliszitől 45 kilométerre nyugatra. Emiatt Azerbajdzsánnak le kellett állítania az olaj- és olajszármazékok szállítását Grúzia területén át a fekete-tengeri kikötőkbe. A grúz belügyminisztérium szombaton közölte, hogy orosz katonák felrobbantottak egy vasúti hidat Kaszpi város térségében. Független forrásokból korábban nem lehetett megerősíteni a hírt, Moszkva pedig azonnal cáfolt.
Az örmény közlekedési minisztérium szerint a hídrobbantás miatt 72 teherszállító vagon rekedt grúz területen, és az áru nem jut el Örményországba, továbbá másfélezer örmény turista nem tud visszatérni a fekete-tengeri Batumi üdülővárosból Örményországba. Miheil Szaakasvili grúz elnök telefonon kapcsolatba lépett Szerzs Szargszján örmény államfővel, és biztosította arról, hogy Tbiliszi mindent megtesz a két országot összekötő vasúti közlekedés helyreállítására.
A vasútvonal az azerbajdzsáni határtól indul északnyugat felé, Tbiliszin át, és az orosz ellenőrzés alá került Gori városánál háromfelé ágazik el, a Fekete-tenger és a török határ irányában. Az azerbajdzsáni olaj egy része ezen az útvonalon át jut ki a Fekete-tengerre, majd onnan a nyugati orszégok felé.
Abház előrenyomulás
Eközben az ugyancsak orosz támogatást élvező abháziai szakadárok hatalmukba kerítettek 13 grúziai falut és egy vízi erőművet. A grúz külügyminisztérium szerint az orosz katonai egységek és a szakadár fegyveresek eltolták Abházia határát az Inguri folyó felé, és ideiglenes igazgatás alá helyezték az elfoglalt falvakat. A szakadárok ellenőrzése alá került az Inguri folyón lévő vízi erőmű is. A grúz állításokat egyelőre nem erősítették meg más források.
Az erőmű, illetve az állítólagosan elfoglalt települések zöme az 1994-es tűszüneti egyezmény által kijelölt ütközőövezetben található. Az ütközőövezet az abháziai Gali és a grúziai Zugdidi városa között húzódik, illetve hozzátartozik egy keskeny hegyvidéki folyosó az abház határ és az Inguri folyó között. Az abháziai erők egy héttel ezelőtt vonultak be az ütközőövezetbe, Szergej Bagaps abház elnök pedig a rend helyreállításának szükségességével, illetve az abház biztonságiakat támadó grúz fegyveresek kifüstölésével indokolta az intézkedést. Bagaps elismerte, hogy ez sérti az 1992-93-as fegyveres konfliktust lezáró békeegyezményt, de azt állította, hogy legelőször a grúz fél szegte meg a megállapodást.