Meghalt Jörg Haider

Autóbalesetben meghalt szombat hajnalban Jörg Haider karintiai tartományi elöljáró, Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) párt elnöke. Az osztrák politika egyik legvitatottabb szereplője 58 évet élt. A BZÖ a legutóbbi választásokon majdnem 11 százalékot szerzett, megháromszorozta parlamenti mandátumainak számát.

Halálos közlekedési balesetet szenvedett Jörg Haider, karintiai tartományi elöljáró, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) párt elnöke. A klagenfurti rendőrség közleménye szerint az Haider szolgálati gépkocsijával, egy Volkswagen Phaetonnal a tartományi székvárostól délre, Lambichl településen haladt keresztül hajnali fél kettőkor, amikor eddig ismeretlen okból hirtelen letért az útról. Az autó lecsúszott az országút melletti töltésen, majd többször megpördült. Az 58 éves politikus olyan súlyosan megsérült a fején és a mellkasán, hogy röviddel később, még a helyszínen belehalt sérüléseibe.

A szerencsétlenségről egy nő értesítette a rendőrséget, akinek az autóját az elöljáró közvetlenül a baleset előtt megelőzte. Haider egyedül ült a szolgálati gépkocsiban. A BZÖ elnökhelyettese, Stefan Petzner közölte, hogy a tartományi vezető egy rendezvényről tartott hazafelé, a Medvevölgybe (Bärental), ahol a hét végén ünnepelték volna édesanyja 90. születésnapját. A politikus nős volt, két felnőtt lányt hagyott maga után.

Az osztrák politikai vezetők megdöbbenésüknek adtak hangot a balesetről értesülve, és részvétüket nyilvánították a családnak. Az alpesi ország szélsőséges megjegyzéseiről hírhedtté vált, ugyanakkor markáns és népszerű jobboldali-populista politikusa 1993-ban egyszer már elszenvedett egy súlyos autóbalesetet. Gépkocsijával akkor egy telefonpóznának csapódott, de az esetet szerencsésen túlélte, csupán könnyebb fejsérülést szenvedett.

Szélsőséges és markáns

Jörg Haider az osztrák belpolitikai élet egyik karizmatikus, meghatározó egyénisége, a jobboldali-populista tábor jelképes, egyszersmind ellentmondásos alakja volt. Augusztusban vette át ismét a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) irányítását, és személyiségének köszönhetően a párt megháromszorozta parlamenti helyeinek a számát a szeptember végi parlamenti választásokon.

A politikus 1950-ben született Felső-Ausztriában, Bad Goisenben. Szülei meggyőződéses nemzetiszocialisták voltak. Huszonhat évesen települt át Karintiába az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tartományi titkáraként. A mindig is harcias stílusáról, éles nyelvéről, kemény vitastílusáról és markáns egyéniségéről ismert Jörg Haider 1986-ban ragadta magához az FPÖ irányítását.

Az addig a két nagy politikai erő, a szociáldemokraták (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) árnyékában vegetáló szervezetet sikerült jelentősen felfejlesztenie erősen nacionalista, bevándorlás-ellenes platformon. Legnagyobb választási sikerét az FPÖ 1999-ben aratta, amikor megszerezte a szavazatok 26,9 százalékát, és másodikként maga mögé utasította az ÖVP-t. A következő évben - Wolfgang Schüssel volt kancellár politikai manővereinek nyomán - a szabadságpárt a kormánykoalíció tagja lett, ami kiváltotta a Európai Unió nemtetszését. Ausztria egy időre "kitaszítottá" vált az unióban.

Nem sokkal később belső hatalmi harcok bontakoztak ki az FPÖ-ben, és Haider szakításra vitte a dolgot. Visszavonult az országos politikától, és Karintiára összpontosította energiáit. 2005-ben híveivel együtt kivált az FPÖ-ből, és megalakította a BZÖ-t, amely a következő évben tartott választáson épp hogy csak bejutott a parlamentbe.

Haiderék Karintiában majd 40 százalékot szereztek

Először 1989-ben, az ÖVP segítségével lett elöljáró a legdélibb ausztriai tartományban. Két évvel később azonban lemondásra kényszerült, miután méltatta a hitleri német birodalom "szakszerű foglalkoztatási politikáját". A Waffen-SS tagjainak elvi hűségét dicsérő megjegyzése ugyancsak hírhedtté tette. Szélsőséges kijelentései miatt bírósági eljárások is indultak ellene. 1999-ben az FPÖ lett a legerősebb párt Karintiában, és Haider visszatért a tartomány élére. 2004-ben ismét ő szerezte meg a győzelmet a tartományi választáson, és azóta is elöljáróként ténykedett. Bár a nyáron elvállalta a BZÖ elnökségét, eleve kikötötte, hogy nem kíván parlamenti képviselő lenni, legföljebb akkor hagyja el Karintiát, ha neki ajánlják fel a kancellári széket.

Az utóbbi években viszonylag keveset lehetett hallani felőle, nagyobb botrányok nem kísérték pályafutását. Számos populistának beállított intézkedést hozott a kisemberek helyzetének javításáért, aminek köszönhetően népszerűsége töretlen volt. Egyidejűleg folytatta idegenellenes politikáját, betiltotta a mecsetek és minaretek építését Karintiában, és ellenezte, hogy a muzulmán nők fejkendőt viseljenek. Kitoloncoltatta a tartományból azokat a menedékkérőket, akik bűncselekmény elkövetésének gyanújába keveredtek. Tavasszal az olasz-osztrák határ fokozott ellenőrzését követelte annak megakadályozására, hogy "cigány népvándorlás" induljon meg Ausztria irányában.

Siker választáson

A legitóbbi, szeptember 28-i osztrák választás igazi győztesei a jobboldali populista pártok voltak: az FPÖ 18 százalékot szerzett, így 34 fős frakciójával a harmadik legnagyobb politikai erő lett. A Haider által vezetett BZÖ, amely 2006-ban még éppen hogy átlépte a négyszázalékos parlamenti küszöböt, most 10,9 százalékot (Haider szűkebb hazájában, Karintiában pedig majdnem 40 százalékot) kapott, amivel 21 képviselőt juttatott a parlamentbe.