"Csinálunk egy új országot" - hadsereget szervezett Bolíviában Eduardo

A Santa Cruz tartomány elszakításáért szervezkedő bolíviai ellenzék hívására ment Dél-Amerikába Rózsa Flores Eduardo, és az lett volna a feladata, hogy megszervezze a város és a tartomány katonai védelmét - derült ki egy tavaly rögzített interjúból, amit az MTV kedd este játszott le. Rózsa Flores a kiutazása előtt adott interjúban azt vallotta, hogy politikai eszközökkel, de erőt felmutatva akarnak függetlenséget elérni Santa Cruzban, és az ő katonai tapasztalatára egy önvédelmi erő megszervezéséhez van szükség. Flores azt mondta, nem akarták erőszakkal elkergetni az elnököt, és csak védekezésre használták volna a fegyvereiket.

A Rózsa Flores Eduardo csoportja elleni múlt csütörtöki véres akció után hétfőn már a bolíviai politika is szakadár országrészekről beszélt, noha eredetileg az elnök elleni merénylet tervével vádolták a kommandósok által felszámolt csapatot. Evo Morales elnök hétfőn azt mondta, hogy nem egyszerűen őt akarták megölni, hanem az összeesküvők célja "a hatalom megragadása volt erőszakos eszközökkel, vagy ha ez nem sikerül, akkor leválasztani egy bizonyos térséget" az országról.

Ezzel Morales is a bolíviai viszonylatban gazdagnak számító keleti országrészre, Santa Cruz tartományra utalt, ahol az exportképes földgázmezők és árutermelő nagybirtokok találhatók. Ez az európai gyarmatosítók leszármazottaira támaszkodó vidék kulturálisan is különbözik a nyugati országrésztől, ahol magashegyvidéki indiánok élik az inka birodalom koráig visszanyúló hagyományos életüket, és sokkal szegényebbek, mint keleti honfitársaik.

A kommunista ideológia szította az ellentétet

Az évek óta tartó belpolitikai ellentétek alapvető oka az, hogy a baloldali populista Morales elnök elkezdte a Santa Cruz városa körül szervezkedő kelet viszonylagos gazdagságának országos szétosztását. Ez a politika a szegény bolíviai felföldön túlnyomó támogatásra számíthat, hiszen ide áramlik a támogatás, az alacsonyan fekvő keleten viszont kifosztásként értékelik. Ezt az érzelmet a jobboldali pártok ki is tudják használni tömegtámogatás megszerzésére, ezért válhatott Santa Cruz a bolíviai ellenzék fellegvárává.

Evo Morales ajmara indián származású, valószínűleg ezért is tartja jobban szem előtt a nyugati országrész őslakosainak érdekeit. A Mozgalom a Szocializmusért Párt feje a trópusi Chapare régió kokacserje-termesztő indián parasztjainak vezetőjeként tűnt fel a kilencvenes években a bolíviai belpolitika horizontján, és gyakran erőszakos akcióinak szervezésével hívta fel magára a figyelmet.

Megválasztása után a korábbi ígéreteivel ellentétben állami kézbe vette az olaj- és gázipart, de bejelentette, hogy senkit sem fognak elüldözni vagy kiforgatni a vagyonából. Jelezte, a befektetők megkapják jussukat, de a tulajdonos az állam lesz, és a kormány fogja ellenőrizni a kitermelést az ország egésze érdekében. Ezzel a hozzáállással jelezte, hogy nem kubai típusú kommunizmust akar felépíteni.

Népszavazással született Morales alkotmánya

2006-ban népszavazást tartottak az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáról, amelyet Morales hívei nyertek meg. A testület 2007-ben össze is ült, és decemberben jóváhagyta az új alaptörvényt, de a jobboldal bojkottálta a szavazást. Idén februári hatályba lépését népszavazás szentesítette.

Ez a dél-amerikai ország első alaptörvénye, amely referendumon nyerte el a szavazók többségének - 61 százalékának - a jóváhagyását. Az alkotmány a korábbinál több jogot biztosít a tízmilliós lakosság több mint felét kitevő bennszülött indián népességnek, a gazdaság állami irányítását helyezi előtérbe, bevezeti a teljes körű, ingyenes egészségügyi ellátást, s megszünteti a római katolikus vallás államvallás mivoltát. Kimondja emellett, hogy a nem megújuló természeti erőforrások kiaknázása előtt egyeztetni kell az érintett bennszülött lakossággal.

Elfogadását kemény, az országot megosztó belpolitikai küzdelem előzte meg. Moralesnek 2008-ban egy külön népszavazáson kellett megerősíttetnie magát az elnöki tisztségben, hogy folytathassa az európai bevándorlók jómódú leszármazottainak érdekeit sértő reformokat. A küzdelem halálos áldozatokat is követelt azokban a gazdagabb tartományokban, amelyeknek ezután bevételeik nagyobb részéről le kell mondaniuk a szegényebbek javára. Erről beszélve utolsó interjújában Rózsa Flores Eduardo azt mondta, hogy "az elmúlt másfél évben több halálos eset, sortűz volt, mert Morales nem csak parlamenti többséggel, törvényekkel, hanem rendőri erőszakkal próbálja elnyomni ellenvéleményt."