Perben esnek egymásnak a francia fejesek

Egy miniszterelnök az alperes, egy elnök a felperes és egy kémfőnök a legfontosabb tanú abban a perben, amely kedden indul Franciaországban. A bíróság arra keresi a választ, hogy Dominique de Villepin volt kormányfő, és Nicolas Sarkozy között dúló hatalmi harcban előbbi felhasznált-e piszkos eszközöket, amelyekkel Sarkozyt és számos más politikust is be akartak sározni.

Az alperes egy volt miniszterelnök, a sértett pedig egy elnök abban a perben, amelyet az évtized perének is neveznek Franciaországban. Dominique de Villepin korábbi francia kormányfőt vádolják azzal, hogy rágalomhadjáratot készült indítani Nicolas Sarkozy jelenlegi elnök ellen, hogy rontsa az esélyeit a 2007-es elnökválasztáson. Ha a bíróság bűnösnek találja, a volt kormányfő akár öt év börtönt is kaphat.

Az eljárás azonban nem csak a két politikai rivális közötti leszámolásról szól. A per várhatóan jelentősen megtépázza a francia titkosszolgálat és az üzleti világ nimbuszát. Az alperesek és a felperesek között a legmagasabb francia politikai körök tagjain kívül dúsgazdag üzletemberek, kémek is vannak.

A történet 2004-ben kezdődött, amikor Jacques Chirac volt az elnök. Villepin és Sarkozy egyaránt miniszterként szolgált még ekkor, előbbi külügyminiszterből épp belügyminiszter lett, utóbbit pedig pénzügyminiszternek nevezték ki. Mindkét politikusnak esélye volt arra, hogy a 2007-es választáson indulhasson az elnöki posztért.

A fogadalom

2004 nyarán egy francia ügyészhez valaki eljuttatott egy politikusok, üzletemberek neveit tartalmazó listát. A listán szereplőknek állítólag titkos bankszámláik voltak a luxemburgi Clearstream (lefordítva kb. tiszta forrás) bankban. A számlákon állítólag egy 1991-es, - jelenlegi árfolyamon számolva 450 milliárd forint értékű - francia fegyverexportból származó kenőpénzeket mosták tisztára.

A feltehetően fiktív számlatulajdonosok között számos francia politikus, vezető üzletemberek, neves újságírók, sőt még egy híres színésznő neve is szerepelt, a legnagyobb név Sarkozyé volt. Az ügyész hamar rájött, hogy az állítások hamisak, és a számlák nem léteznek. Ennek ellenére állítólag a titkosszolgálat vezető nyomozóit állították rá az ügyre, amit Sarkozy úgy értékelt, hogy be akarják szennyezni a nevét.

Sarkozy Villepint vádolta meg azzal, hogy ő mozgatja az ügy szálait. Megfogadta, hogy végére jár az ügynek, és azt mondta, a felelősöket húskampóra kell lógatni. Sarkozy másokkal együtt - akiknek neve ugyancsak szerepelt a listákon - pert indított. A bíróságnak most arról kell döntenie, hogyan kerültek nyilvánosságra ezek a listák, mennyit tudott róluk Villepin, tudta-e, hogy hamisak, és vajon fel akarta-e használni ezeket saját céljaira.

A bosszú

Az ügyészek szerint Villepin volt az, aki megkérte egy titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező barátját (az európai légvédelmi és űrügynökség - EADS - egyik munkatársát, Jean-Louis Gregorint), hogy bizalmasan juttassa el a listákat az ügyészhez. Maga a Sarkozyt állítólag csak törpeként emlegető Villepin mindent tagad, szerinte az eljárást bosszúszomjas ellenfele nyomására indította az igazságszolgáltatás.

A legfontosabb tanúk között van a volt francia főkém, Philippe Rondot. Az általa Villepinnel folytatott megbeszélések jegyzeteit nyilvánosságra hozta a Le Monde. Ezekből az derült ki, hogy Villepin egészen Sarkozy megszállottja volt, amit előbbi tagad.

Villepint bűnrészességben elkövetett rágalmazással, okmányhamisítással, valamint bizalommal visszaéléssel és lopással szerzett adatok felhasználásával vádolják. Vádlott-társai között van Gregorin, annak üzlettársa, Imad Lahoud, a listát állítólag elkészítő volt kereskedő, számítógépes szakember, továbbá Florian Bourges vezetői tanácsadó, aki állítólag megszerzett a Clearwater adatait, illetve Denis Robert újságíró, aki először írt az ügyről.

Sarkozy nem lesz jelen a tárgyaláson, elnökként mentességet élvez, és nem kell vallomást tennie. A meghallgatások várhatóan egy hónapig tartanak, az ítéletre jövő év elején lehet számítani - írja a brit Guardian.