Korlátozásokkal nyitották meg több ország légterét

Hétfő estétől különleges engedéllyel 50 repülőgépet indít útnak a német Lufthansa és AirBerlin. A gépek az Egyesült Államokból, Dél-Amerikából, Afrikából és Ázsiából visznek haza mintegy 15 ezer utast, és nem jelentettek problémát. A British Airways, az Air France és a Lufthansa gépei tesztrepüléseket hajtottak végre az izlandi vulkánkitörés miatt keletkezett hamufelhőben. Hétfőn több országban megnyitották légteret, de sok helyen csak átrepülni lehet, bizonyos magasságok alatt nem engedik a repülést. Németországban és a briteknél tovább hosszabbították a légtérzárlatot.

A korábban elrendelt légtérkorlátozásokat figyelmen kívül hagyva egyes járatokat újra indít hétfő estétől Németország két legnagyobb légitársasága, a Lufthansa és az Air Berlin. A két társaság szóvivője délután jelentette be a döntést. A Lufthansa még a nap folyamán mintegy 50 repülőgépet indít útnak, hogy az Egyesült Államokból valamint Dél-Amerikából, továbbá Afrikából és Ázsiából hazaszállítson mintegy 15 ezer ott rekedt utast. Mindkét légitársaság gépei alacsonyabb magasságban - a vulkáni hamufelhőt elkerülve -, különleges engedéllyel repülnek. A német légtérzárlat hivatalosan egyelőre kedd hajnali 2 óráig van érvényben.

A British Airways (BA) egyik Boeing 747-es gépe próbarepülést hajtott végre az izlandi vulkánkitörés nyomán kialakult hamufelhőben - jelentette be a társaság szóvivője vasárnap éjszaka. A gép a londoni Heathrow repülőtérről szállt fel öt emberrel a fedélzetén, köztük volt Willie Walsh, a British Airways vezérigazgatója is. A szóvivő szerint a repülés közben semmilyen nehézség nem merült fel. A repülőgépet most alaposan átvizsgálják, hogy megállapítsák: tettek-e benne kárt a hamufelhő részecskéi.

A BA-vel lényegében azonos tartalmú közleményt adott ki vasárnap az Air France, amely ugyancsak tesztrepüléseket hajtott végre. A közlemény szerint egy Airbus A320-as repült utasok nélkül Párizs és Toulouse között, méghozzá ötször, és "egyetlen alkalommal sem érzékeltek hibát, problémát, nehézséget". A britek és a francia előtt a német Lufthansa és a holland KLM végzett tesztrepüléseket, és mindkét nagy légitársaság azt jelentette, hogy nem érzékeltek vagy mértek hibát a fontos műszaki berendezésekben.

A légi járatok negyede sem közlekedett vasárnap Európában - közölte a kontinens légi közlekedésének biztonságára ügyelő brüsszeli székhelyű Eurocontrol. A hétfő reggeli tájékoztatás szerint a vasárnap a szokásos 24 ezer járat helyett csupán mintegy 5 ezer közlekedett. Hétfőpn a szervezet szerint az Európában közlekedő légi járatoknak 30 százaléka indulhat el. 28 ezer járatból várhatóan csak 8-9 ezer közlekedik. Előző nap még azt közölték, hogy várhatóan a járatok fele indul majd el.

Korlátozásokkal lehet repülni

Hétfőn több európai repülőteret megnyitottak a forgalom előtt, de sok helyen repülési korlátozásokat vezettek be. Hétfő reggel megnyitották az osztrák légteret és a schwechati repülőteret, miután elvonult az ország fölül az izlandi vulkánkitörésből származó hamufelhő - közölte az osztrák légi irányítás. A schwechati repülőtér reggel hat óra óta indít és fogad járatokat, de egyelőre nem minden célállomásra, illetve nem minden repülőtérről. Továbbra is kimaradt például minden németországi és svájci járat.

Dániában csak 11 ezer méter fölötti magasságban szabad repülni, ez alatt legalább hétfő éjfélig tilos a légi közlekedés. Svájcban ugyancsak magassági korlátozásokkal engedélyezik a légtérhasználatot. Itt 6400 méternél magasabban szabad repülni, és a gépek nem szállhatnak le Svájcban, csak átrepülhetnek az ország fölött. A svájci repülőterek sem indítanak gépeket.

Svédországban a stockholmi Arlanda repülőtérről reggel óta ismét felszállhatnak a repülőgépek, de csak azok, amelyek nyugati vagy északi irányba tartanak. Stockholmtól északra hat repülőtér és a nyugati göteborgi légikikötő üzemelhet. A malmöi reptér továbbra is zárva marad. Finnországban ideiglenesen megnyílt a forgalom a turkui és a tamperei repülőtereken, de a főváros, Helsinki repülőtere és az ország többi légikikötője nem üzemel. Norvégiában megnyitották a repülőterek többségét, de ezeket a légikikötőket főként belföldi járatok veszik igénybe.

Csehország hétfő nulla órától számítva 7450 méter magasság felett megnyitotta légterét a távolsági járatok számára. A csehországi repülőterek ugyanakkor továbbra is zárva vannak. Jelenleg azt mérlegelik, hogy mely repülőtereket lehetne megnyitni hétfőn délben. A 7450 méter alatti magasságban továbbra sem engedélyezett a repülőforgalom.

Romániában hétfőn délelőtt az aradi és a temesvári repülőteret nyitották meg, amelyeket helyi idő szerint délután 15 órakor (budapesti idő szerint 14 órakor) a bukaresti, a konstancai, a craiovai, a kolozsvári, nagyszebeni, nagyváradi, szatmárnémeti és nagybányai repterek megnyitása követ majd. A légügyi hatóságok remélik, hogy kedden reggel megnyithatják a repülőteret Marosvásárhelyen, Bákóban, Jászvásáron (Iasi) és Tulceában.

Szlovákia, amely pénteken délután 15 órakor zárta le légterét, nulla órától szintén engedélyezte 7500 méter feletti magasságban az átrepüléseket. A szlovákiai repülőterek a csehekhez hasonlóan szintén zárva vannak. Magyarországon is az efölötti magasságban repülhetnek a gépek hétfő 11 óra óta.

Szlovénia hétfő reggel ideiglenesen megnyitotta a légterét, de újabb vulkáni hamufelhőt várnak. Észtország hétfőn engedélyezte a hat és fél kilométer feletti repüléseket a területe felett, de a szomszédos Lettország továbbra is zárva tartja a légterét. Litvánia vasárnap 16 óra 30 perckor megnyitotta légterét.

További hosszabbítások

Nagy-Britanniában ugyanakkor keddig meghosszabbították a teljes légtérzárat, miközben a brit légitársaságok már csődveszélyről beszélnek az ötödik napja tartó tilalom miatt. Németországban hétfő estig hosszabbították meg a légtér zárlatát. A hivatal képviselője szerint a zárlat este 20 óráig lesz érvényben, addig egyetlen repülőtér sem indíthat, illetve fogadhat gépeket. A korábbi rendelkezés szerint a zárlatot 14 órakor oldották volna fel.

Hadihajókat küldenek a britekért

Hadihajókat vezényelt a brit kormány európai kikötőkbe a légtérzárlat miatt külföldön rekedt britek hazatérésének segítésére - közölte hétfőn Gordon Brown brit miniszterelnök. Brown szerint a királyi haditengerészet legnagyobb repülőgép-hordozója, az Ark Royal és az Ocean helikopterhordozó a La Manche-csatorna egyik kikötőjében vesz fel brit állampolgárokat, az Albion csapatszállító pedig Spanyolországba tart, ahonnan a brit hadsereg Afganisztánból visszatérő egyik dandárját szállítja haza. A brit utazási irodák szövetségének (ABTA) becslése szerint a csütörtök óta érvényben lévő brit légtérzárlat miatt 150 ezer brit állampolgár nem tudott eddig hazatérni külföldről.

A repülési tilalom átmeneti enyhítése után hétfőre virradóra ismét lezártak minden lengyel repülőteret is. A 6,4 kilométernél magasabban haladó tranzitjáratok számára nyitották csak meg a légteret, a gépek nem szállhatnak le. A hatóságok "újabb vulkánfelhővel" indokolták a lezárást. Vasárnap délután több órára megnyitották Észak- és Közép-Lengyelország több repülőterét, köztük a varsóit, a gdanskit és a poznanit. A LOT lengyel légitársaság kedd hajnali két óráig törölte össze járatát, miután a lengyel légi irányítási ügynökség (PAZP) közölte, hogy a lengyel légtér további intézkedésig zárva marad. A LOT szombaton azt rendelte el, hogy gépei hétfő 14 óráig nem közlekednek.

Hétfő reggel Európa nagy részén még repülési tilalom volt érvényben a polgári gépek számára. A légtérzárlat kiterjedt Belgiumra, a Cseh Köztársaságra, Dániára, Észtországra, Franciaország egy részére, Hollandiára, Horvátországra, Írországra, Lengyelországra, Magyarországra, Nagy-Britanniára, Németország legnagyobb részére, Norvégia egy részére, Olaszország északi részére, Romániára, Svájcra, Svédországra, Szerbiára, Szlovákiára, Szlovéniára és Ukrajnára.

Hétfőn késő délután tanácskozást tart az Európai Bizottság, a soros spanyol EU-elnökség, az európai légi forgalom biztonságáért felelős Eurocontrol, valamint az uniós tagállamok képviselő, hogy áttekintsék, miként szüntethető meg az izlandi vulkánkitörés nyomán keletkezett légi közlekedési káosz. Az Európai Parlament (EP) hétfőn késő délután Strasbourgban kezdene négy napos plenáris üléssorozatot, de egyes képviselők halasztást kérnek, arra hivatkozva, hogy nem tudnak odaérni.