Saját Tahrír teret alapítottak a legkisebb arab ország forrongó szegényei

A legkisebb arab országot, az USA és Irán számára is stratégiai fontosságú Bahreint is elérte az arab világon végigsöprő tüntetéshullám. Az önkényes Kalifák csillogó országában a lakosság elnyomott többsége mostanra elégelte meg, hogy nem csak arányos parlamenti képviseletet, de rendes állást sem kap, miközben még a rendőröket is külföldről hozzák a nyakára. A kezdetben erőtlen tüntetések egy gumilövedékkel agyonlőtt fiatal miatt eldurvultak, és Amerika most aggódva figyelheti, hogyan veszik el egyik fontos bázisa Irán szomszédságában.

Az alig több mint egymillió lakosú Bahrein fővárosának északnyugati csücskében, egy autópályák találkozásánál épített hatalmas körforgalom közepén monumentális emlékmű áll: hat íves oszlop nagy fehér gyöngyöt tart az ég felé. Az úgynevezett "Gyöngy-emlékmű" a Perzsa-öböl szigetein elterülő apró Bahrein egyik leglátványosabb nevezetessége, és az öböl hat országának közös örökségét szimbolizálja. A sikerről és gazdagságról árulkodó szobornak azonban hétfő óta szegénység és vallási diszkrimináció miatt elkeseredett tömegek próbálnak új jelentést adni: a Gyöngy-emlékmű körüli körforgalomból az egyiptomi forrongások mintájára "új Tahrír teret" faragtak a bahreini tüntetők.

A legkisebb arab országban, amely 2006-ban az ENSZ szerint az arab világ leggyorsabban fejlődő országa volt, kevesen vártak az egyiptomihoz hasonló forrongásokat. A királyságot 2008-ban londoni elemzők a világ leggyorsabban növekedő pénzügyi központjának nyilvánították, egy 2011-es elemzés pedig a Közel-Kelet legszabadabb gazdaságának nevezte. Az arab világon átsöprő tüntetéshullám azonban a héten ide is elért, és a rohamrendőrök szerencsétlen fellépésének köszönhetően egyre jobban eldurvul.

Egy rosszul irányzott gumilövedék

Bahrein emberi jogi aktivistái hétfőn egyiptomi mintára hirdették meg a "harag napját", hogy reformokat követeljenek, de a felhívás a BBC szerint csak elszórt tüntetésekhez vezetett az ország falvaiban. Néhány internetre is feltöltött felvétel szerint azonban ezeket a békés tüntetéseket erőszakkal törték le a könnygázgránátokat és gumilövedékeket bevető rohamrendőrök. A kormány balszerencséjére pedig egy gumilövedék halálosan megsebesített egy 21 éves fiatalt, akinek a halála felszította a tüntetők dühét.

Kedden már több mint 10 000 fős gyászmenet vitte a rendőrök által megölt férfi koporsóját a temetésre, a rohamrendőrök pedig a Guardian szerint figyelmeztetés nélkül ismét tüzet nyitottak. Itt már éleslőszert is bevetettek az oszlatáshoz, és az újabb összecsapásokban egy közvetlen közelről sörétes puskából leadott lövés újabb áldozatot szedett. "A jelenet hihetetlen volt" - mondta a Guardiannak egy szemtanú, aki szerint rengeteg plakát hirdette, hogy a tüntetés békés, a rendőrség mégis beléjük lőtt.

Az újabb haláleset tovább hergelte a tömegeket, akik a Gyöngy-emlékmű körül állandó tüntetést kezdtek, és a kairói Tahrír tér mintájára sátrakat állítottak, virrasztásba kezdtek. A több ezer virrasztó a Telegraph szerint kedd éjjel "Bahrein Tahrír terének" keresztelte át a Gyöngy körforgalmat, és azt ígérte, hogy addig nem megy haza, amíg az ország kormánya meg nem bukik.

Szerda éjjel ugyanakkor a rendőrség lerohanta a teret és felszámolta a tüntetést. A rendőrök könnygázt és gumilövédeket vetettek be, legalább két ember meghalt, és mintegy félszázan megsebesültek az összecsapásban. Manáma utcáin megjelentek a hadsereg páncélos egységei, a brutális oszlatást pedig terrorista cselekménynek nevezte az ellenzék legnagyobb pártja. A helyzet ezzel pattanásig feszült az országban (a szerda éjszakai oszlatásról itt olvashat részletesen).

Rendőrök támadnak a békés tüntetőkre hétfőn

Látszatdemokrácia és örök kormányfő

A bahreini tüntetők egyik legnagyobb sérelme az, hogy az ország vallásilag megosztott: a sziget síita többsége felett egy szunnita kisebbség uralkodik, amely folyamatosan kirekeszti a síita tömegeket a hatalomból és a gazdagságból. Az országban 15 éve tartanak parlamenti választásokat, ám az egyértelmű síita többség ellenére a a síita pártok sose kerültek abszolút többségbe a parlamentben - írja a Telegraph. De ha a parlamentet vezetnék is, a valódi hatalmat a kormány gyakorolja, amelynek tagjait a szunnita királyi család, a Kalifa-dinasztia választja önkényesen: így a látszatdemokrácia ellenére az irányítás mindig a szunniták kezében marad.

A tüntetők ezt látványosan megelégelték. "Olyan kormányt akarunk, amit az emberek választottak, nem a Kalifa-család" - idézett egy tüntetőt az Independent. Ehhez első lépésként a 40 éve kormányzó miniszterelnök, Kalifa bin Szalman al-Kalifa sejk lemondását követelik, aki a király nagybátyjaként az ország függetlenné válása óta van hatalmon, és a királyi ház gazdagságának gyűlölt jelképévé vált. "A tüntetők nem akarják letaszítani a királyi házat [a trónról], csak a kormányt és a miniszterelnököt akarják eltávolítani" - mondta Ali, egy 49 éves tüntető.

A politikai reformok részeként az emberek új alkotmányt is akarnak, és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik. Utóbbi követelés mutatja, hogy az elnyomás nem idegen Bahreinben: az elmúlt hónapokban a Guardian szerint 23 ellenzéki aktivistát tartóztattak le, akiket a hatóságok állítólag meg is kínoztak. A BBC elemzői szerint az apró arab országban a rohamrendőrök támadásai és a könnygázzal való oszlatás is megszokott, a síita tömegeket korábban is így tartották kordában: eddig azonban a rendőri fellépések nem jártak halálos áldozatokkal.

Szegénység és vallási diszkrimináció

Bár Bahrein felhőkarcolói gazdagságról, dübörgő bankszektorról és jelentős olajvagyonokról árulkodnak, ebből a jólétből szintén főleg a szunnita vezetőknek jut ki, míg a síita tömegeket szegénység és magas munkanélküliség sújtja. Meglepő, hogy miközben az országban élő emberek fele külföldi vendégmunkás, a síiták a szegénység felszámolásáért, a jobb életkörülményekért és több munkahelyért emelték fel a hangjukat. Az Independent szerint ez azért van, mert a szunnita vezetés állampolgárságot és jó munkát ígér a külföldről bevándorló szunnitáknak, hogy a betelepülőkkel megfordítsa a demográfiai egyensúlyt, és kisebbségbe szorítsa a síitákat.

Tüntetők ezrei kísérik lelőtt társuk koporsóját

A Guardian közel-keleti főszerkesztője elemzésében azt írja, hogy az ország lakossága néhány év alatt nőtt 750 000-ről 1,2 millióra. A síita többség folyamatosan arra panaszkodik, hogy kirekesztik őket a jobb munkahelyekről és a jobb lakónegyedekből is, miközben a nem Bahreinben született szunniták nagy tömegei kapnak állampolgárságot és jó állásokat. A rohamrendőrök és a fegyveres erők többsége is külföldi szunnita, akiket Pakisztánból, Jemenből, Szíriából és Jordániából toboroznak. Ez a tény a BBC szerint tovább dühíti a tüntetőket. "A rohamrendőrök közül sokan arabul sem beszélnek, nem tisztelik az embereket, nem hűek a bahreini zászlóhoz, csak a pénz parancsol nekik" - mondta egy tüntető a BBC tudósítójának.

Néhány jel ugyanakkor azt mutatja, hogy a hétfő óta tartó zavargások túlnőttek a vallási ellentéteken. Reem Kalifa, a bahreini Al Wasat újság szerkesztője a BBC-nek azt mondta, hogy a fiatal szunniták és síiták együtt menetelnek, és azt skandálják, hogy "sem síita, sem szunnita, hanem bahreini!" Ez az újságíró szerint újdonság, és a korábbiaknál erősebb kormányellenes összefogást vetíthet előre: a vallási alapú tiltakozásokat eddig mindig le tudta verni a bahreini vezetés, de egy ilyen egységes forrongással meggyűlhet a baja.

Kis ország stratégiai jelentősséggel

A bahreini forrongások komoly nemzetközi diplomáciai feszültséget is okozhatnak, mert bár nagyon apró országról van szó, az arab királyság az USA és a környék nagyhatalmai számára is stratégiai jelentősséggel bír. Bahrein jelenleg az Egyesült Államok szoros szövetségese, és haditengerészeti bázist biztosít a Perzsa-öbölben az USA ötödik flottájának. Ha az országban egy síita vezetésű kormány kerülne hatalomra, az minden bizonnyal bezárná az amerikai bázist, és az USA helyett inkább a szintén síita vezetésű Irán felé fordulna - írja a neves Közel-Kelet-szakértő, Juan Cole.

Nem véletlen, hogy az USA rendkívüli aggodalmát fejezte ki a zavargások miatt, és a tüntetőket, valamint a kormányt is visszafogottságra intette. Ha ugyanis a tiltakozások eldurvulnának, Washington paradox helyzetbe kerülne: egy olyan kormány mellé kellene állnia, amely erőszakkal töri le a demokratikus kezdeményezéseket - írja a BBC. Ráadásul Juan Cole szerint egy síita hatalomátvétel politikailag felbátorítaná a környező arab országokban, Kuvaitban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emirátusokban kisebbségben élő síitákat is. "Ez mindenképpen Irán előnyére és az USA hátrányára válna, miközben az USA nemrég épp egy szintén síita kormányt segített hatalomra Irakban, amely egyre jobb kapcsolatot ápol Iránnal" - írja a szakértő.

Kilőtt könnygázgránátok mindenhol

Egy síita vezetésű Bahrein nem csak Amerikának lenne szálka a szemében: egy a szaúdi belügyminisztériumhoz közelálló szakértő a BBC-nek azt mondta, hogy Szaúd-Arábia képes lenne "beavatkozni", ha Bahreinben "a helyzet kicsúszna az irányítás alól". Egy bahreini elemző szerint ez a beavatkozás jelenthetné a bahreini kormányerők támogatását, vagy akár közvetlen katonai akciót is, amennyiben a szigetország elveszíti az irányítást a tüntetők fölött. A Szaúd-Arábia ugyanis jelenleg stratégiai partnerként tekint Bahreinre, és a rendszer bukása nagyon feldühítené.

"Már túl késő"

Az áldozatok miatt elmérgesedett helyzetben kedd este Hamad bin Issza al-Kalifa bahreini király még tévébeszédet mondott, részvétét nyilvánította a megölt tüntetők családjának, és megígérte, hogy kivizsgálják a haláleseteket. A király reformokat és változásokat is ígért, majd felkérte a törvényhozást, hogy vizsgálja ki az emberek panaszait, és "hozzon olyan törvényeket, amelyek megoldják a problémákat, és a hazának és polgárainak javára vállnak". A király beszéde azonban a tüntetők szerint elkésett. "Ez már túl kevés, és túl késő: tegnap még reformokat akartunk, ma már a rezsim bukását" - mondta a BBC szerint egy emberi jogi aktivista.

Nemzetközi elemzők szerint a helyzet kedden drámai fordulatot vett, amikor a bahreini parlament síita ellenzéki pártja, a Nemzeti Iszlám Egyetértés Szövetsége (al-Wefaq) bejelentette, hogy kivonul a parlamentből. A párt a rendőri erőszak elleni tiltakozásul szabotálja a parlamenti munkát. Ez nagy csapás lehet, mert egy 2009-es WikiLeaks-aktából kiderül, hogy az ország az USA szerint csak addig tekinthető stabilnak, amíg a síita ellenzék részt vesz a parlamentben, és a lázadás helyett az együttműködést választja.

Szerdán a Gyöngy-emlékműnél összegyűlt több ezres tömeget először magára hagyták a rohamrendőrök, amivel a Guardian szerint a feszültséget próbálták csökkenteni. Ismét több ezer ember vett részt az előző nap lelőtt tüntető temetésén, miközben a tüntetők fölött rendőrségi helikopterek köröztek, a körforgalomban pedig egy tüntető marha szarvából készült kürttel hívta állandó tüntetésre a tömegeket. A tiltakozók péntekre - szintén egyiptomi mintára - a nagy ima után hatalmas tömegdemonstrációt kezdtek szervezni. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy erre milyen hatással lesz a szerda éjszakai brutális rendőrségi rajtaütés, de az már biztos, hogy a király keddi békülékeny hangja után a hatóságok új megközelítést választottak a krízis kezelésére.