Terrorizmus vádjával bíróság elé áll Tóásó Előd Bolíviában

Hétfőn áll bíróság elé a magyar állampolgárságú Tóásó Előd, akit azzal vádolnak Bolíviában, hogy társaival együtt merényletet tervezett a bolívai elnök, Evo Morales ellen.

A bolíviai fővárostól négyszáz kilométerre található Cochabambában áll bíróság elé a magyar állampolgárságú Tóásó Előd hétfőn - mondta a Népszabadságnak Magyarország La Paz-i tiszteletbeli konzulja. Andrés Bartos nem tervezi, hogy a helyszínre utazik. A magyar külügyi tárca szóvivője a napilapnak úgy nyilatkozott: Jelenleg elegendő, ha a tiszteletbeli konzul figyelemmel követi a tárgyalást, de ha a per úgy alakul, felmerülhet, hogy a Buenos Aires-i nagykövet Cochabambába menjen.

Tóásó Előd 2009 áprilisában, a Santa Cruz-i Las Americas szállodában a bolíviai-horvát Mario Tadiccsal együtt túlélte a rendőrség különleges akciócsoportjának állítólagos rajtaütését. Hivatalos közlés szerint tűzharcban végeztek a külföldi zsoldoscsoport három tagjával, a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardóval, a román állampolgárságú Mogyorósi Árpáddal, és az ír Michael Dwyerrel.

A közel két évig tartó nyomozást vezető ügyész, Marcelo Sosa 39 ember ellen emelt vádat. Tóásón és Tadicon kívül Santa Cruz tartomány autonómia-mozgalmának hangadói ellen, akik állítólag behívták és pénzelték a külföldi terroristákat, hogy megöljék Evo Morales elnököt, illetve más politikusokat. A vádlottak közül 15-en külföldre szöktek.

Az Evo Morales bolíviai elnök elleni összeesküvést egy videofelvétel kérdőjelezi meg. A felvételen a vád által sokáig koronatanúként megnevezett Ignacio Villa Vargas több mint harmincezer dollárt vesz át egy ismeretlen közvetítőtől cserébe azért, hogy végleg eltűnjön Bolíviából. A tanú később ugyanis azt állította, hogy kínzással csikartak ki belőle a vádlottakra nézve terhelő vallomást.

A WikiLeaks hírportál decemberben nyilvánosságra hozott egy titkosított amerikai diplomáciai táviratot, amely szerint az Egyesült Államok La Paz-i nagykövetsége olyan információt kapott egy szavahihető helyi forrástól, hogy az úgynevezett Rózsa-ügyet a bolíviai kormánykörökben kreálták, vagyis a zsoldosokat maga a bolíviai titkosszolgálat szerződtette. A cél az volt, hogy csapdát állítsanak a szeparatista csoportoknak, és utána politikailag megsemmisítsék a kormánnyal szemben álló helyi vezetőket.