Az örmények csak ne ugráljanak!

Nem tartják hősnek a baltás gyilkost, de egyetértenek a kiszabadításával az [origo]-nak nyilatkozó azeriek. Az azerbajdzsáni elnök egyik főtanácsadója szerint a magyar bíróság túl kegyetlen volt, és már több mint egy éve szabadon kellett volna engedni a gyilkost, a bakui fiatalok pedig úgy vélik, Ramil Safarov tette eltörpül az örmények gaztettei mellett. Mit gondolnak a baltás kiszabadulásáról Azerbajdzsánban?

"A norvég tömeggyilkos, Breivik 77 embert ölt meg, és biztos vagyok benne, hogy egyszer őt is elengedik, ő is kegyelmet kap majd" - írta az [origo] kérdésére egy fiatal azerbajdzsáni egyetemista, Leyla. "Akkor van egy kérdésem: mi a baj Safarovval? Neki miért nem lehet megbocsátani? Ő nem érdemel még egy esélyt?"

A Magyarországról múlt héten kiadott, majd Azerbajdzsánban azonnal elnöki kegyelemben részesített baltás gyilkos, Ramil Safarov szabadulása nem csak Örményországban kavarta fel a kedélyeket, Azerbajdzsánban is az egyik fő témává vált az elmúlt napokban. A 2007-ben Budapesten egy örmény katona meggyilkolása miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt férfi szabadulása hatalmas felháborodást váltott ki az örmények között, az azeriek azonban sokkal összetettebbnek látják az ügyet.

Safarov tagadhatatlanul szimbolikus jelentőségűvé nőtte ki magát az örményekkel évszázados konfliktusban álló azeriek szemében (Azerbajdzsán és Örményország az 1990-es évek elején vívott háború óta sem kötött békét, a két ország között csak fegyverszünet van érvényben). "Nem nemzeti hős számomra, de tisztelem őt mint az azerbajdzsáni nemzeti hadsereg hadnagyát" - írta az [origo]-nak Leyla. Az egyetemista hozzátette, hogy nagyon sok írást, újságcikket olvasott már Safarovról, és "ahogy a legtöbb azerbajdzsáni", ő is meglátogatta az évekig magyar börtönben raboskodó férfi családját.

"Igen, Ramil Safarov megölt egy örmény hadnagyot, mert az meggyalázta az azeri zászlót és Safarov családjának becsületét" - vette védelmébe a férfit. Arról ugyanis szerinte kevés szó esik, hogy miért követte el a gyilkosságot Safarov: az 1990-es évek elején gyerekként élte át az örmények ellen vívott karabahi háborút, és ott sok családtagját elvesztette, szülővárosát pedig elfoglalta az örmény hadsereg. "Magyarországon, az USA-ban vagy Oroszország senki sem érheti meg a gyászát, és azt, hogy milyen érzelmi állapotban volt tette elkövetésekor" - írta Leyla.

Mindenki kimenti az embereit

Azerbajdzsánban sokan nagyon boldogok, néhányan kifejezetten büszkék Safarov kiszabadulása miatt, de nem azért, mert úgy gondolják, hogy helyes, amit tett - magyarázta az [origo]-nak egy másik azeri fiatal, Ruszlán is, aki Skype-on adott interjút Bakuból. (Az Európában egyetemet végzett fiatal közgazdász az ügy politikai érzékenysége miatt csak név nélkül volt hajlandó nyilatkozni, Ruszlán nem a valódi neve). "Aki egyetért vele, az úgy érvel, hogy a nemzeti zászló meggyalázását a gyilkos nem hagyhatta válasz nélkül" - mondta, de hozzátette: ő például nem tartja a gyilkosságot "a legjobb válasznak". "Nem is hirtelen felindulásból tette, brutális módszert választott, az ágyában fekve ölte meg az áldozatát: egyáltalán nem értem, mért dicsőítik ezt az embert egyesek".

Ruszlán szerint azonban nem elítélendő, hogy az azeri kormány ki akarta szabadítani Safarovot. "Ez általános gyakorlat a világon, az orosz kormány is ki akarta hozni a Thaiföldön lebukott orosz fegyverkereskedőt, Viktor Butot" - példálózott. "Mindenki kimenti a saját embereit, és ebben a most olyannyira felháborodott örmények sem különböznek tőlünk".

Baku látképe - az azerieket is foglalkoztatja Safarov ügye

Az örmények csak ne ugráljanak!

Az [origo]-nak nyilatkozó azeriek a baltás gyilkos kiadásának védelmében egytől egyig arra hivatkoztak, hogy Örményország korábban ugyanígy mentette ki saját embereit. Örményország 2001-ben hozott haza hősként egy francia börtönből kiadott örmény robbantót, aki ugyan nyolc embert ölt meg, szabadulását mégis kitörő örömmel fogadták Örményország legfelső vezetői is.

Az örmény származású Varoujan Garabedian 1983-ban a párizsi Orly reptéren akarta felrobbantani a Turkish Airlines török légitársaság egyik gépét, de mivel a csomagjában feladott bomba előbb lépett működésbe, a társaság check-in pultja repült levegőbe. Az Azerbajdzsánban terroristának tekintett férfit, aki korábban az ASALA (Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadításáért) tagja volt, egy francia bíróság életfogytig tartó börtönre ítélte. Az örmény lobbi, a francia hatóságokat ostromló kegyelmi kérvények azonban elérték, hogy 17 évnyi raboskodás után kiadják Örményországnak, ahol Jereván polgármesterétől lakást, munkát kapott, és az örmény miniszterelnök is ünnepélyes keretek között fogadta.

"Ez ugyanaz a sztori, mint Safarové" - mondta az [origo]-nak Ruszlán. "Szóval, ha Safarov nem is tett jót a budapesti gyilkossággal, az örmények kiakadása hatalmas képmutatás. Az örmények csak ne ugráljanak, ők az utolsók, akiknek ez ellen bármi kifogásuk lehet".

Örmény katonák a karabahi háborúban, 1992-ben

Propagandára épülő régió

Az [origo]-nak nyilatkozó azeriek szerint Safarov ügye azért lett annyira felfújva, mert az egymással szemben álló Örményország és Azerbajdzsán is minden lehetőséget megragad, hogy ellenségképeket keressen, és propagandával mossa át az emberek agyát. "Az örmény kormány az amerikai és európai örmények segítségével mindent elkövet, hogy Azerbajdzsánt a világ legrosszabb országaként mutassa be" - írta Layla, Ruszlán pedig arról beszélt, hogy az azeri rezsim ugyanúgy a propagandára épül, mint az örmény. "Mindkét kormánynak rengeteg problémája van, és azzal hárítják el a kritikát, hogy a másikra mutogatnak, azt hajtogatva, hogy a másik ország az oka minden nyomorúságuknak". (Az azeri rezsim autokratikus vonásairól itt olvashat bővebben).

Az 1994-ben fegyverszünettel véget ért karabahi háború óta ez az agymosás még súlyosabb lett. "Az idősebb generáció életében még együtt jártak iskolába az örmények és az azeriek, a mostani gyerekek viszont soha nem találkoznak, soha nem beszélnek a másik ország lakóival. Az örményeknek azt tanítják, hogy a törökökön és azerieken bosszút kell állni, és hogy az azeriek meg akarják őket ölni" - mondta Ruszlán.

A fiatal közgazdász szerint talán a mostani kiadatás is egy ilyen propaganda-gépezet eszköze mindkét oldalon. "Mi az előző konfliktusból vesztesként jöttünk ki, az ország területének 20 százaléka örmény megszállás alatt áll. Valószínűleg a kormányunk ezt a kiadatást akarja egyfajta győzelemként eladni, kiélvezni az örmények feletti diadalt." Ruszlán szerint a baltás gyilkos szabadulását az azeri elnök személyes sikerének tekintik az országban. "Máskor az örmények trollkodnak rajtunk, most egy kicsit mi trollkodunk Safarovval az örményeken. Itt ez a diplomácia."

Óriási nemzeti zászló Baku fölött

Túl kegyetlenül bántak a baltással

Hogy az állami vezetés mennyire uralja a baltás gyilkosról folyó diskurzust, azt az [origo] is tapasztalta, amikor azeri újságírókat és szerkesztőségeket kerestünk meg, hogy mondják el, mit gondolnak Safarov kiszabadulásáról. Az egyik azeri hírügynökség, a Trend.az válaszában közölte, hogy újságírói nem akarnak véleményt mondani, viszont önként készítettek számunkra egy "exkluzív interjút" az azerbajdzsáni elnöki adminisztráció politikai osztályvezetőjével, Ali Haszanovval. Az elnök egyik közeli tanácsadójának számító Haszanov hat feltett kérdésünkből kettőre válaszolt, viszont hosszan részletezte, hogy miért jogos és érthető a baltás gyilkosnak adott elnöki kegyelem.

Az azerbajdzsáni politikus arról írt, hogy az örmények a karabahi háború alatt több mint húszezer azerbajdzsánit öltek meg, több tízezer azeri falut, várost és műemléket pusztítottak el. Haszanov szerint ennek a "népirtásnak" a fényében természetes, hogy az örmény katonát meggyilkoló Safarov kiadatása nemzeti ügynek, közügynek számított Azerbajdzsánban.

"Természetesen az azerbajdzsáni hatóságok sosem helyeselték azt a cselekményt, amelyet Ramil Safarov elkövetett" - írta. A politikus szerint a magyar hatóságok sem hibáztak, amikor a gyilkosság után őrizetbe vették Safarovot: az "teljesen összhangban volt az elkövetett cselekedettel". A hiba az azeriek szerint abban volt, hogy Safarovval a magyar bíróság "túl kegyetlenül bánt", és "aránytalan büntetést szabott ki rá "az örmények kemény lobbija miatt". "Egy ilyen bűncselekményért európai országokban, Azerbajdzsánban és Örményországban is mindössze 15 év börtönt szoktak kiszabni, hét és fél év letöltése után pedig jó magaviselettel az elítéltet szabadon szokták engedni". Magyarországon viszont életfogytig tartó börtönt adtak a gyilkosnak. Az azeri elnök tanácsadója szerint a baltás gyilkos már egy évvel többet is ült, mint kellett volna, hiszen 8,5 éve került magyar börtönbe.

Azeri katonák ledöntik egy örmény város tábláját a karabahi háborúban

"Az azeri társadalmi-politikai körök sem tekintik a cselekményét hősiesnek, de úgy hisszük, hogy [Safarov] már felelt a tettéért" - írta Ali Haszimov. Az azeri elnök szerinte többek között azért kegyelmezett meg a baltásnak, mert az ország közvéleménye aránytalannak érezte a férfi büntetését, és mert az ítélet Azerbajdzsán törvényei szerint is túlzott volt. Ilham Alijev elnök ráadásul e két érv mellett "emberiességből" is döntött a kegyelem mellett, mert úgy ítélte meg, hogy Safarov jó magaviseletével bizonyította, hogy nem jelent veszélyt sem Azerbajdzsánra, sem a világra.

Nem haragszanak Magyarországra

A baltás gyilkosra kiszabott magyar ítéletet az [origo]-nak nyilatkozó többi azeri is túlzónak tartotta, de szerintük ez nem jelenti azt, hogy Magyarországot ellenségnek tekintenék. "Persze hogy az azeriek felháborodtak, de nem volt semmilyen konfliktusunk Magyarországgal az igazságtalan döntés miatt" - írta Leyla. "Az azeriek tisztelnek minden országot" - tette hozzá a bakui egyetemista.

Ruszlán szerint Magyarország egyébként sem izgatja nagyon az azerieket: emlékei szerint a magyarok alig néhányszor kerültek be a köztudatba az élete során. "2007-ben Azerbajdzsán maximális pontot, 12 pontot kapott Magyarországtól az Eurovíziós dalfesztiválon, emlékszem, akkor mindenki nagyon szerette a magyarokat" - mesélte. Ezen kívül viszont csak a szovjet időkben Magyarországon tanuló egy-két azeri tudhat valamit az országról, és néhány ottmaradt Ikarus busz emlékeztet Bakuban Magyarországra - tette hozzá.