Vadul fegyverkezve őrzik a békét az azeri-örmény határon

Azerbajdzsán nem mondott le arról, hogy visszafoglalja az örmények által ellenőrzött Hegyi-Karabahot, ahol 1994 óta tűzszünet van érvényben. A bakui kormány az olajbevételekből dollármilliárdokat költ a hadsereg fejlesztésére, de amerikai segítséget is kap. Hiába vannak modern eszközeik és több katonájuk, nem biztos, hogy le tudnák győzni a jó helyismerettel és orosz támogatással erősített örmény katonákat.

Miközben Azerbajdzsánban nemzeti hősként ünneplik a Magyarország által átadott, majd elnöki kegyelemben részesített és előléptetett baltás gyilkost - aki, amellett hogy egy lakást is kiutaltak a számára, nyolcévi elmaradt bérét is megkapta -, Jerevánból azt üzenik, hogy Örményország kész a háborúra. A harciasság nem lephette meg Bakut: a Hegyi-Karabah hovatartozásáért folytatott azeri-örmény harcokat felfüggesztő, 1994 májusában megkötött tűzszünetet több alkalommal is megsértették, a békefolyamat pedig akadozik. Ilham Alijev azeri elnök többször kijelentette, hogy a háború még nem ért véget, és Azerbajdzsán kész akár katonai erővel is visszaállítani területi integritását.

Forrás: AFP/Osman Karimov

Az azeri hadsereg felvonulása egy 2008-as parádén

Ennek megfelelően az azeriek fokozott ütemben fejlesztik a hadseregüket. Az országot kemény kézzel irányító Alijev már tavaly azt mondta, hogy Azerbajdzsán teljesítette az általa kitűzött célt, és Örményország állami költségvetésénél többet költött katonai kapacitásainak fejlesztésére. Az azeri védelmi kiadások ugrásszerűen nőttek: míg 2003-ban 160 millió dollárt, 2009-ben már 2 milliárdot, 2011-ben 3,3 milliárd dollárt fordítottak védelmi kiadásokra, az idén pedig közel 4,4 milliárd dollárt terveznek elkölteni. Örményország idei tervezett védelmi költségvetése 400 millió dollárt tesz ki.

Amerikára és az oroszokra támaszkodnak

Baku különböző forrásokból szerzi be a korszerű haditechnikai eszközöket. A jelentősebb beszállítói közé tartozik Törökország, Dél-Afrika és Izrael: ezektől az államoktól páncélozott járműveket és pilóta nélküli repülőket vásárolt. A harci repülőket, helikoptereket, a 170 darab T-72 harckocsit, a 150 páncélozott szállító harci járműt, a több mint 320 darab tüzérségi löveget, a rakétarendszereket, a 19 ezer Kalasnyikov-rendszerű lőfegyvert Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország szállította.

Azerbajdzsán 1991-es függetlenné válása óta szoros kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal és a NATO-val is. Az amerikai vállalatok befektetőként vannak jelen az azeri olajüzletben, Baku pedig csapatokat küldött az iraki és afganisztáni háborúba. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma kész volt Azerbajdzsánt azon országok közé sorolni, amelyek amerikai haditechnikai eszközöket vásárolhatnak. Baku elvileg határőrizeti és közrendvédelmi eszközök iránt érdeklődött, ám az ügylet nem jött létre, mert felmerült, hogy azokat a határövezetben az örmények ellen is használhatnák. Egyébként az USA 2002 és 2011 között 142 millió dollár értékben nyújtott segélyt az azerieknek. Ennek elsődleges célja Azerbajdzsán terrorelhárító kapacitásának fejlesztése, a határőrizet és a kikötői biztonság növelése volt. Az amerikaiak az azeri haditengerészet navigációs és kommunikációs rendszereinek fejlesztésében is segédkeztek.

Forrás: AFP/David Hakobyan

Katonák a hegyi-karabahi határnál

Az örmények elsősorban az Oroszországgal fennálló együttműködésben bíznak. Az országban orosz csapatok állomásoznak, és Moszkva vállalta a korszerű haditechnikai eszközök szállítását is. Jerevánban úgy vélik, hogy míg az azeriek többet költenek a hadsereg fejlesztésére, ők hatékonyabb fegyveres erőt fejlesztenek. Gyakorlati példával szemléltetve: mivel az új eszközök - például harckocsik - vásárlásában nem tudnak lépést tartani szomszédjukkal, az örmények inkább a tankelhárító kapacitásaikat fejlesztik, és az aszimmetrikus hadviselés előnyeiben bíznak.

Meddő létszámfölény

Az azeri és az örmény fegyveres erők struktúrájáról és létszámáról különféle információkat lehet találni. A két haderő közül az örmény valamivel kisebb, állománya körülbelül 46 ezer fő lehet. A szárazföldi csapatokat öt hadtestbe szervezték. Állományukba többek között 13 gépesített lövészezred, 3 harckocsi-zászlóalj, 3 lövészezred, 3 felderítő zászlóalj, egy különleges rendeltetésű ezred, valamint tüzérségi, páncéltörő, híradós zászlóaljak tartoznak. A mintegy húszezres karabahi örmény védelemi erő nyilván szoros kapcsolatban van az örményországi fegyveres erőkkel.

A három haderőnembe - szárazföldi csapatok, légierő és légvédelem, illetve haditengerészet - szervezett azeri fegyveres erők állománya mintegy 66 ezer fő. A szárazföldi csapatokat öt hadtestparancsnokságba (az egyik hadtest az Irán, Örményország és Törökország közé ékelődött azerbajdzsáni exklávé, a Nahicseván Autonóm Köztársaság területén állomásozik), gépesített lövészdandárokba, harckocsi dandárba, tüzérségi dandárba, páncéltörő ezredbe szervezték.

Mivel az azeriek főként korszerű eszközöket és rendszereket vásárolnak, a különbség látványos tud lenni: becslések szerint Örményország hat pilóta nélküli repülővel rendelkezik, Azerbajdzsán viszont harminccal. Valószínűleg ezek közül veszített el egyet tavaly szeptemberben a karabahi terület felett. Bár ebben az örmények a karabahi légvédelem hatékonyságát látták, ez egyúttal azt is jelezte, hogy Baku kész használni a folyamatosan fejlődő kapacitásait.

Forrás: AFP/Karen Minasyan

Örmény katonák gyakorlatoznak

A jelentős beszerzések mellett Azerbajdzsán az idén hozzálátott a fegyveres erők reformjához is. Az eddigi beszerzések ugyanis mélyreható változások nélkül nem sokat jelentenek: a hadsereget korrupt, megosztott, kizárólag Alijevhez lojális intézménynek tartják. Az USA bakui nagykövetsége egy, a WikiLeaks által közzétett dokumentum szerint 2009 nyarán úgy vélte, hogy az azeri hadsereg a közeljövőben nem lenne képes felülkerekedni a kedvező terepadottságokat élvező örmény erőkön.

Azerbajdzsán katonai doktrínájában kiemelt helyen szerepel a karabahi konfliktus: a dokumentum szerint az ország biztonsága elleni aktusként értékelnek minden Örményországnak vagy a karabahi örményeknek nyújtott politikai, katonai, gazdasági segítséget, amelynek célja az azeriek által megszállt területnek tartott örmény enklávé hivatalos elismerése lenne. Ha jelenleg nem is tűnik valószínűnek egy általános vagy korlátozott háború az azeriek és az örmények között, a következő időszakban feszültebb lehet viszonyuk, és elképzelhető, hogy ismét megsértik a tűzszünetet. Az erőszak azonban könnyen eszkalálódhat, és erre nemcsak valamilyen helyi incidens adhat okot, de akár az is, ha például Örményország kivonulna a békefolyamatból, és elismerné Hegyi-Karabahot.