Isten argentin, és most már a pápa is az

Nagyon meglepte az argentinokat, hogy honfitársuk lett a pápa, és bár sokan örülnek neki és büszkék rá, vannak fanyalgók, sőt utálkozók is. Az utóbbiak azt firtatják, hogy Ferenc pápa milyen szerepet játszott főpapként a bő 30 évvel ezelőtti katonai diktatúra idején. Az biztos, hogy az argentin nagyképűségre rátesz egy lapáttal, hogy ők adják a pápát.

Amikor szerdán felszállt a fehér füst a Vatikánban, a 28 éves argentin közgazdász, Augustín éppen a munkaidejét töltötte egy bankban. A tévé ment, de csak fél szemmel figyelték, viszont fogadásokat kötöttek arra, ki lesz a pápa. "Én olaszra fogadtam, volt, aki amerikaira vagy brazilra" - írta az [origo]-nak. Amikor kiderült, hogy egy argentin bíboros lesz a pápa, "senki nem akarta elhinni, de mindenki boldog lett, és izgatott". Megszólaltak a harangok a Buenos Aires-i katedrálisban, és az emberek kezdtek gyülekezni a téren zászlókkal.

Jorge Mario Bergoglio 2004-ben, San Cayetano, a munka védőszentjének szentélyében, Buenos Airesben Forrás: AFP/Ali Burafi

A Vatikánban szerdán este döntöttek bíborosok, hogy ki kövesse az előző hónapban lemondott XVI. Benedeket a pápai székben. Az utód Jorge Maria Bergoglio lett, egy argentin jezsuita, aki több mint egy évtizeden át volt Buenos Aires-i érsek, de már az 1970-es évektől kezdve fontos szerepet töltött be az argentin katolikus egyházban. A Ferenc néven a pápai trónra lépő főpap szerénységéről és intelligenciájáról híres (bővebben itt olvashat róla), de a hazájában nem egyértelműen pozitív a megítélése.

"Nincs olyan argentin, aki ne hallott volna róla. Szerény és visszafogott embernek ismerték, akinek azonban volt konfliktusa a politikusokkal, mert kritizálta a szegény réteggel kapcsolatos döntéseket, és támadta Cristina Fernandez de Kirchner (argentin elnök) politikáját. Népszerű ember, keveredett a néppel, földalattin utazott" - mondta róla Gustavo Martínez, aki szerint az emberek örülnek, mert jót tesz az országimázsnak.

"Népszerű ember, keveredett a néppel, földalattin utazott" - Jorge Gergoglio a Buenos Aires-i metrón 2008-ban Forrás: MTI/AP/Pablo Leguizamon

A Buenos Aires-i katedrálisban sokan sírva fakadtak örömükben a hír hallatán, és utána nem sokkal feltűntek az argentin és vatikáni zászlókat áruló kereskedők, akik 10 pesóért kínálták a portékát - írta az [origo]-nak Marina Abiuso újságíró, aki egyben jelezte: nem mindenki örült az argentin pápának. Szerinte az argentin társadalom megosztott a kérdésben, mivel Bergoglio sokat politizáló főpap, akit szoros vallási kapcsolat fűzött Kirchner elnök ellenzékéhez, de vannak mélyebb, egy sötét argentin történelmi időszakból fakadó ellenérzések is vele szemben.

Az [origo] által különböző csatornákon - e-mail, közösségi oldalak - keresztül elért argentinok mindegyike előhozta a frissen megválasztott pápa szerintük máig nem teljesen tisztázott szerepét az országban az 1970-es években dúló piszkos háborúban, illetve ellenállását a melegek házastársi kapcsolatával szemben, amelyet 2010-ben ismertek el Argentínában.

Az állítólagos bűnök

Úgy tűnik, amint valakit kineveznek pápának, valami olyan dolog derül ki róla, ami nehezen fér össze az idealizált pápaképpel. II. János Pál makulátlan renoméjába egy ifjúkori románc csúfított bele, XVI. Benedeket azért kezdték ki, mert 14 évesen belépett a Hitlerjugendbe, a csütörtökön megválasztott Ferencet pedig elődeihez képest jóval súlyosabb állításokkal gyanúsítják.

Az egyik legismertebb argentin oknyomozó újságírónak, Horacio Verbitskynek 2005-ban jelent meg A némaság című könyve, amelyben az 1976 és '83 közötti katonai diktatúrát dolgozza fel. Az USA által támogatott, jobboldali diktatúrában üldözték a rezsim ellenségeinek tartott diákokat, a szakszervezetiseket és a baloldali értelmiségieket, mintegy 30 ezer embert öltek meg, vagy tűnt el.

Az argentin katolikus egyház nem szólalt fel az atrocitások ellen, sőt, több vezetője aktívan támogatta a rezsimet a tisztogatásokban. Például Christian von Wernich papot 2007-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, mert hét gyilkosságban is részt vett. Ebben az időben (pontosabban 1979-ig) Bergoglio vezette a jezsuita rendet Argentínában. Verbitsky könyve szerint részben ő a felelős két pap elrablásáért és megkínzásáért. A két pap a felszabadítás teológiájában hitt, ezért megtiltotta Bergoglio nekik, hogy Buenos Aires nyomornegyedeibe járjanak, ahol a helyi szegényeken próbáltak segíteni.

Miután a papok nem tartották be az utasításait, Bergoglio nem állt ki többé mellettük, ami az elrablásukhoz vezetett. Az egyik pap egyenesen azt állította, hogy Bergoglio adta át őket a halálbrigádoknak. A papokat öt hónappal az elrablásuk után találták meg, elkábítva és félmeztelenül. A könyv megjelenése után egy ügyvéd feljelentette emiatt Bergogliót, de a bíróság ejtette a vádakat. Miután a katolikus egyház évekig tagadta azt, hogy együttműködtek volna a juntával, 2010-ben Bergoglio bevallotta, hogy valóban együttműködött a rezsimmel, de csak annak érdekében, hogy a két papot kiszabadítsák.

Verbitsky szerint azonban máskor is együttműködött a juntával, például segített elrejteni politikai fogvatartottakat, amikor egy amerikai civil szervezet látogatott az országba. Arra van is bizonyíték, hogy 2010-ben hamisan állította azt Bergoglio, hogy nem tudott a rezsim gyermekrablási gyakorlatáról. 1977-ben egy család kérte a jezsuita rend védelmét, mert eltűnt öt családtagjuk, és jelezték azt is, hogy a rezsim gyakorlata szerint csak azért tartják fogságban az egyik terhes nőt, hogy a szülés után örökbe adhassák a gyerekét. Bergoglióhoz el is jutott ez a jelzés, és alá is írt egy papírt arról, hogy az egyik alárendeltje foglalkozzon az üggyel.

Egy chilei, de Buenos Airesben élő történész, a magát mélyen egyházszervezet-ellenesnek valló Eric Sandoval szerint Bergoglio a katonai diktatúra idején együttműködött a különböző atrocitásokat (gyilkosságok, emberrablások, gyerekek szüleiktől való elragadása) elkövető kormánnyal, "amelynek bűneiről máig nagyon hallgatnak". "A városban mindenki ünnepelt, de a közösségi oldalakon sok helyen feltűnt egy fénykép, ahol a fiatal Bergoglio Jorge Rafael Videla egykori elnökkel szerepel" - írta. Az 1976-ban puccsal hatalomra került elnök annak idején számos atrocitásért volt felelős, és tavaly 50 év börtönre ítélték gyerekek családjuktól való erőszakos elszakítása miatt (a jelenségről bővebben itt olvashat).

Jorge Mario Bergoglio portréja 2006-ból Forrás: AFP/Fernando Gens

"Azok, akiknek nincs emlékezetük, vagy kedvelik, azok nagyon boldogok. Az idősebbek, is szeretik, akik keveset tudnak róla. A fiatalok azonban, akik tanultak arról, hogy mik történtek annak idején, ellene vannak" - írta az [origo]-nak Rocio Leza, egy fiatal Buenois Aires-i könyvelő. "Szerintem börtönben a helye" - jelentette ki Jacqueline Fabi argentin egyetemista, aki azt állította, hogy minden ismerőse ideges és utálja, már csak a melegházasságot ért kritikája miatt is.

Victoria Márquez művészettörténész-hallgatót sokkolta a hír. "Most mindenki boldog, aki nem kedveli a kormányt", mondta, de ő nem az, mert az argentin katolikus egyházat nagyon konzervatívnak tartja, ami túlságosan is bele akar szólni a politikába, és most túl nagy figyelmet kap. "Bergogliót soha nem vádolták meg a diktatúrák idején elkövetett börtönnel, de más papokat igen" - idézte fel Christian von Wernich esetét, akit 2007-ben ítéltek életfogytig tartó börtönre. Maga Bergoglio tagadja, hogy bármi köze lett volna a diktatúra alatti borzalmakhoz.

Victoria szerint ugyanakkor vicces, hogy sokan úgy fogták fel az eseményt, mintha valami fontos focimeccset nyertek volna, és most arra lehet számítani - sőt már most is történik -, hogy a mellüket mindig szívesen verő és dicsekvő argentinok vérszemet kapnak. "Talán tudod, mennyire szeretnek kérkedni az argentinok, van is egy olyan mondás, hogy 'Isten is argentin'" - írta.