Ide vele, vagy lefejezlek

A világ eddig csak nézte, hogy a mélybe zuhan egy ország, de a szíriai válság most már olyan katasztrófával fenyeget, amilyenre a ruandai népirtás óta nem volt példa. 1,7 millió ember menekült már el Szíriából, Magyarországig is egyre többen eljutnak. Milyen az élet a sivatag közepén épült menekülttáborokban?

A jordániai Zaatari menekülttábor alig egy éve nyitott meg, de ma már jóval több, mint százezer szíriai menekült lakja - nagy részük nő és gyerek, utóbbiak úgy hatvanezren vannak. A sivatag közepén terpeszkedik a végtelen sátortábor, amelynek a fenntartása napi egymillió dollárba kerül. A telep annyira közel van a szíriai határhoz, hogy éjszakánként az ég alját megvilágítja az ott dúló tűzharc fénye. A népessége alapján Zaatari ma már a csontszáraz és ritkásan lakott Jordánia negyedik legnagyobb városának számítana, ha hivatalosan is város lenne.

Zaatari a semmiből nőtt ki a sivatagban Forrás: AFP/Mandel Ngan

És mivel igen sokan, igen hosszú ideig és igen reménytelen körülmények között vannak itt összezárva, Zaatari nem csak a méretében, hanem a működésében is egy városra kezdett hasonlítani. A szíriai konfliktus 28 hónapja tart, a hazatérésre vagy a továbbköltözésre egyelőre nincs remény, így az ide menekültek jobb híján itt próbálják összerakni darabjaikból az életüket.

A menekülttáborban az élet így, legalább külsőségeiben, egy kicsit elkezdett hasonlítani arra, ahogyan egy átlagos szíriai város kinézett. Zaatarinak ma már van például saját főutcája, amelyet a helyiek Champs-Élysées-nek csúfolnak. Itt indult be a kereskedelem, a Daarából elmenekült városlakók nagy része ugyanis mindig is ezt csinálta, hát most is árul mindent, ami csak akad, és amire csak kereslet mutatkozik.

A sátrak előtti placcot is egyre többen lebetonozzák, mások kis szökőkutakat építenek az ajtajuk elé, ami az otthon szimbóluma. Van már néhány aszfaltozott út is. A táborban működő boltok számát úgy 3000-re teszik, az étkezdékét 580-ra. Főként ezekben használják el a lopott áramot - az ENSZ-nek mindez havonta úgy 500 ezer dollárjába kerül.

Van itt teázó, cipőbolt, lehet alkudni légkondicionáló készülékekre, egyre sűrűbben látni parabolaantennákat. Nagyjából tíz taxis jó sok pénzért cirkuláltatja a módosabb utasokat szerte a menekülttáborban. Bár ez teljesen szabálytalan, kiadnak már konténerházakat és sátrakat is, és a feketepiac mellett virágzik a csempészet. Működik itt három kórház, van több iskola, és vannak a nagy ételelosztó központok, ahol vagy mindenféle élelmiszert vagy csak kenyeret osztanak szét, naponta több ezer adagot.

Sok sátor előtt már lebetonoztak, hogy ne legyen sár Forrás: AFP/Khalil Mazraawi

Nem csak a légkör egyre városiasabb, maga a tábor vezetője is inkább polgármesterként tekint magára, mint egy menekülttábor igazgatójaként. Kilian Kleinschmidt az ENSZ-nek dolgozik, és különböző küldetések, köztük Bosznia, Ruanda, Szomália után az a híre kelt, hogy ő az az ember, aki a megoldhatatlan helyzetekre is megoldást talál. "Az lenne a jó, ha sikerülne kivezetni az embereket a teljes kétségbeesésből" - mondta az amerikai Fox Newsnak. A táborvezető szerint ez a legkeményebb kihívás, amellyel valaha szembesült.

Kleinschmidt beszélt arról az időről is, amikor megnyitották a tábort. Ebben a sötét korban a segélyszervezetek munkatársait mindennap kővel dobálták meg a fejüket teljesen elvesztő, kétségbeesett menekültek. Az ENSZ dolgozói akkoriban védősisakban járkáltak, nehogy komolyabban megsérüljenek. A táborvezető szerint a feszültség most is tapintható, de ez az idő elmúlt. A mindenféle egyenruhával és hatósággal szemben érthető módon bizalmatlan szíriaiak inkább hajlamosak már partnerként tekinteni a tábor irányítóira, legalábbis Kleinschmidt szerint.

Ehhez képest Szomália egy üdülőparadicsom

De mivel a táborlakók csaknem kétharmada fiatalabb 17 évesnél, és mivel a több tízezer gyerek közül csak mintegy ötezer jár tényleg iskolába, az utcákon lődörgő, unatkozó fiatalokból összeverődött bandák hatalmas kockázatot jelentenek. Nemrégen az ENSZ munkatársai elkezdtek építeni egy állomáshelyet a majdani első táborbeli rendőrőrsnek, de - számolt be a New York Times - még mielőtt elkészültek volna, zavargók rohamozták meg a helyszínt, és lerombolták az épületet.

A Foreign Policy szerzője elborzadva számolt be a Zaatariban tett látogatásáról (mielőtt azt kezdte volna el ecsetelni, hogy Libanonban a helyzet még ennél is rosszabb), amikor a táborban őket fogadó ENSZ-tisztviselő a könnygáztól harákolva mutatkozott be nekik, mert éppen akkor oszlattak fel egy kisebb zavargást. Aztán meglátogattak egy iskolát, amelynek barátságos biztonsági őrét két órával később egy másik utcai zavargás során mellkason szúrtak. Bár fegyvereknek nem látták nyomát a táborban, a fiatal férfiakat mindennap buszok vitték vissza a határ másik oldalára, feltehetően harcolni, másokat pedig vissza Szíriából a táborba. Nyílt titok volt, hogy ők a felkelőkhöz tartoznak, és prostituáltakra is szükségük van. Az ENSZ-dolgozó meg is jegyezte, hogy a helyzet olyan, hogy "Mogadishu üdülőhelynek tűnik ehhez képest". Ezzel arra gondolt, hogy a szomáliai táborban legalább volt egy hely, ahová baj esetén a tábor személyzete menekülhetett, de Zaatariban szerinte nincs ilyen, legfeljebb a sátraikban bújhatnának el.

Az erőszak itt is mindennapos Forrás: AFP/Khalil Mazraawi

A táborban nemcsak az erőszak, a prostitúció, a csempészet és a feketepiac virágzik, hanem a nemi erőszak is mindennapos. A tábor tele van védtelen fiatal lányokkal, akik közül sokat a családja képtelen megvédeni, ezért harapózott el a gyerekházasság a táborban. Szíriában normális körülmények között ez nem szokás, de itt sok család kényszerül arra, hogy a tinédzserkora elején férjhez adja a lányát, aki ezáltal valamelyest védve lesz a főként szűz lányokra leselkedő veszélyektől, de legalábbis a tisztessége elvesztésétől.

A tábor igazi ura

Itt jön a képbe a Zaatariban működő másik világ. Kleinschmidt mellett ugyanis egy másik főnöke is van a tábornak. Őt is mindenki ismeri, sőt, egyesek szerint nagyobb úr Zaatariban bárkinél. Ő a 48 éves Mohammed al-Hariri, aki mindent el tud intézni, persze kér is valamit cserébe.

Az elmúlt hónapokban ő vált a tábor keresztapájává, pedig eredetileg - amíg el nem kellett menekülnie Szíriából - légkondicionáló berendezések javítását tanította egy műszaki szakiskolában Daarában. Most több konténerből áll az otthona, a menekülttáborbeli mércével mérve elképzelhetetlen luxusban él a családjával: van tévé, minden helyiség légkondicionált, saját víztartály és három hűtő is akad. Esténként még kávét is szürcsölhetnek az árnyékos, szökőkutas kertjükben - derült ki egy újságíró leírásából, akit az egyszerűen csak donnak is nevezett férfi valamiért hajlandó volt beengedni a birodalmába.

Mohammed al-Hariri Zaatari hatvanadik lakója volt. Az első napján kért egy plusz takarót. A segélymunkás azt mondta neki, hogy ahhoz külön kuponra van szüksége. Erre - saját bevallása szerint - annyit felelt: "Ide vele, most, vagy lefejezlek." Erre megkapta a takarót.

A don gyerekei légkondicionált konténerben tévézhetnek Forrás: AFP/Khalil Mazraawi

A don ma már mindent el tud intézni, azt mondja, megoldja a problémákat, amelyekkel hozzá fordulnak. Áramot lop, és másoknak is segít elektromossághoz jutni. Segít áruknak, üzeneteknek és embereknek ide-oda jutni a határon át. Beszerzi, amire szükség van. Megfékez zavargásokat, ha akar, és ha akarná, meg is ölethetne embereket. "Megtehetném. De soha nem juthat odáig a helyzet" - mondta erről.

Zaatari hatalmát a tábor vezetése is elismeri: Kleinschmidt a nyár elején személyesen is találkozott vele. Megtárgyalták a tábor helyzetét, és abban maradtak, hogy nem fognak egymás ellen dolgozni. Mert ha megtennék, akkor - Kleinschmidt szavaival - "felrobbanna az egész tábor". A táborvezető célja, hogy ami illegálisan folyik, az ne a sötétben történjen. "Továbbra is együtt fogunk működni. Lefektetjük majd a szabályokat. Most épp teszteljük egymást, ő engem, én őt" - mondta.

Évtizedekre tönkremegy az ország

Zaatariban járt néhány hete John Kerry amerikai külügyminiszter is, hogy megszemlélje a terepet, és hírét vigye, hogy Amerika milyen sokat segít a fenyegető humanitárius katasztrófa elkerülésében. De a látogatás egy kicsit máshogy sült el, Kerryt - és a mögötte álló Obama-kormányt - kellemetlen helyzetbe hozták a dühös kérdésekkel bombázó szíriaiak, akik azt akarták tudni, mikor tesz már végre az Egyesült Államok valami kézzelfoghatót, hogy véget érjenek a Szíriában zajló pokoli harcok. Kerry válaszai, amelyekből elég világos volt, hogy az amerikai katonai beavatkozás vagy egy repüléstilalmi övezet elrendelése nem jöhet szóba, csak olajat öntöttek a tűzre, a találkozón részt vevő szíriai menekültek nyíltan megmondták, hogy nem elégedettek az amerikai válaszokkal, és azt akarják, hogy a világ végre segítsen megállítani a hazájukban zajló öldöklést.

Angelina Jolie is járt a táborban Forrás: AFP/Jason Tanner

Zaatari az egyik legnagyobb menekülttábor, amelyet a szíriaiak számára állítottak fel, de messze nem az egyetlen. A szíriaiak nem csak Jordánia, hanem Törökország, Libanon és Irak felé is tízezrével menekülnek. Minden egyes napon hatezer ember hagyja el az országot, jó részük nő és gyerek. 1,7 millió ember menekült el már Szíriából a konfliktus kezdete óta, de a számuk az idén nőtt óriásira, és az év végéig a legijesztőbb, de egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott jóslatok szerint elérheti a 3 milliót.

Olyan nagy a baj, hogy António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának vezetője nemrégen az 1994-es ruandai népirtáshoz hasonlította a helyzetet a világszervezet Biztonsági Tanácsa előtt. A ruandai konfliktusnak több tízezer menekült és 800 ezer meggyilkolt hutu és tuszi lett a vége. "Csaknem húsz éve nem láttunk ilyen ijesztő mértékben növekvő menekültáradatot" - mondta Guterres a Reuters szerint. Az EU-nak is címzett egy kritikát, szerinte ugyanis ha az unió egy kicsit nyitottabb lenne, és szívesebben fogadná be a szíriaiakat, tudná enyhíteni a Szíria szomszédaira nehezedő óriási nyomást.

Nekik ugyanis lassan elegük van, kevés a pénzük, kevés az erőforrásuk. A jordániai lakosság 70 százaléka egy közvélemény-kutatás szerint nem szeretné, ha az országa több menekültet fogadna be. Az ide menekült szíriaiak száma ugyanis összesen mintegy 550 ezerre tehető, pedig Jordániában már sok tízezer palesztin menekült is él. Kleinschmidt szerint, ha hosszabb távon kell léteznie a Zaatari tábornak, akkor csak az lehet a megoldás, hogy azok a menekültek, akik képesek erre, hozzájáruljanak a tábor fenntartásának a költségeihez.

A magyar határt is ostromolják a szíriaiak

Megsokszorozódott a Magyarországon menedéket kérő szíriaiak száma is. Míg 2011-ben 91 és tavaly is csak 145 szír állampolgár kért hazánkban menedéket, addig idén, fél év alatt a számuk már meghaladta a 400-at - közölte az Origo kérdésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Többségük embercsempész segítségével jön Magyarországra, feltehetően Törökország felől.

"2012 eleje óta a magyar menekültügyi hatóságok védelemben részesítik azokat a személyeket, akik valóban Szíriából érkeztek és Magyarországon menedéket kértek, ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok szír kérelmező nem várja meg az eljárása végét, és ismeretlen helyre távozik" - közölte a hivatal. Idén eddig két szíriait ismertünk el hivatalosan is menekültként, 39-en oltalmazotti státuszba kerültek és egy ember esetében a visszaküldés tilalmát rendelték el.