Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Péntek délelőtt Brüsszelben aláírták az Európai Unió és Ukrajna között kötendő társulási egyezmény még hátralévő, a szabadkereskedelemről szóló részét. Ezzel teljessé vált az az Ukrajna és az EU között lévő megállapodás, amelynek az aláírását eredetileg tavaly őszre tervezték, de azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban visszamondta, és helyette Oroszországgal állapodott meg.
Az elmaradt EU-társulás miatt Kijevben tüntetések kezdődtek, amelynek az eredménye az lett, hogy Viktor Janukovics elnök elmenekült az országból, a helyére pedig idén Petro Porosenko ukrán üzletembert választották meg. Eközben Oroszország megszállta, majd annektálta az országhoz tartozó Krím félszigetet, majd pedig Kelet-Ukrajna két tartománya jelentette be az országtól való függetlenedését. Az ukrán hadsereg és a szakadárok között hetek óta heves harcok dúlnak, a pár napja tartó ideiglenes tűzszünet pedig csak péntek éjszakáig tart.
A brüsszeli csúcstalálkozóra érkező Porosenko egy pillanatig sem titkolta, mennyire fontos számár a társulási szerződés aláírása. Már a bejáratnál azt nyilatkozta újságíróknak, hogy ez a nap a legfontosabb nap országa életében a függetlenség elnyerése óta, az uniós kormányfők előtt tartott beszédét pedig azzal kezdte, hogy felmutatta azt a tollat, amellyel Viktor Janukovics tavaly ősszel nem írta alá az uniós megállapodást Vilniusban. „Mindez azt mutatja, mennyire drámaian tudnak változni a dolgok rövid idő alatt is, ha az emberek erősek” – mondta.
A beszéde további részében sem körülményeskedett, míg a másik két társuló ország, Moldova és Grúzia kormányfői főleg a gazdasági előnyökről beszéltek, Porosenko egyértelműen kijelentette, hogy többnek látja ezt a megállapodást, mint gazdasági szerződést, az Ukrajna ellen folyó „külső agresszió” ugyanis különös fontosságot ad neki. „Nagy árat fizettünk ezért a szerződésért, százak haltak meg az előző rendszer elleni küzdelemben” – mondta Porosenko.
Ezzel szemben az uniós vezetők sokkal diplomatikusabban fogalmaztak, Herman Van Rompuy tanácselnök és José Manuel Barroso bizottsági elnök épphogy azt igyekezett hangsúlyozni, hogy ez az egyezmény semmiképpen sem Oroszország ellen szól, a beszédükben pedig inkább a közös európaiságról beszéltek. Ukrajna jövőbeli EU-tagságát azonban nyíltan egyszer sem említették. Nem úgy Porosenko, aki világosan elmondta, hogy az országának a tárulás aláírásával a tagság elérése a kifejezett célja (a társulási szerződés szükséges a csatlakozási eljáráshoz, de nem feltétlen jelent csatlakozást).
Porosenkót meghívták az egyezmény aláírása után kezdődő tanácsülésére is. Ilyen meghívást csak kevesen kapnak, a tanácsülés ugyanis zárt ajtók mögött zajlik és csak az uniós kormányfők vesznek részt rajta. A többórás tanácskozás után megtartott sajtótájékoztatóján az ukrán elnök azt mondta, úgy érezte magát, mintha már most az EU 29. tagja lenne.
A tanácsülésen a tagállamok és az ukrán elnök megállapodott abban, hogy az EU támogatja Porosenko béketervét (ez valamelyest decentralizálná Ukrajnát, és több jogot biztosítani a kisebbségeknek, köztük az oroszoknak). Abban is egyetértettek, hogy a péntek éjfélig tartó tűzszünet hatástalan volt, ezért inkább a béketerv végrehajtásában látják a további megoldást, amely minden katonai akció felfüggesztéséhez vezetne.
Az Európai Tanács ülés után kiadott közleményében ezek mellett szerepel még az, hogy az ukrán egységeknek vissza kell térni a korábban elhagyott kelet-ukrajnai határellenőrző pontokra, és követelik a Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett EBESZ-megfigyelők szabadon engedését is (a májusban elfogott megfigyelők egy részét pénteken már elengedték, de mások még mindig fogságban vannak). A további EU-szankciókat firtató újságírói kérdésre Porosenko kitérő választ adott, szerinte szóba kerülhetnek ugyan, de a párbeszédet fontosabbnak tartja. Az éjfélkor lejáró tűzszünet folytatásáról sem határozott még, azt mondta, ezt a döntést később hozza meg, miután visszaért Ukrajnába.
A tanácsülésről kiszivárgott információk szerint Porosenko az uniós kormányfők előtt is harcias beszédet mondott, és Angela Merkel is kemény beszédet tartott. Ez a keménység az ülés után kiadott közleményen is látszik, az ugyanis meglehetősen rövid, hétfői határidőt szab annak, hogy teljesüljenek az Európai Tanács kérései, például az EBESZ-megfigyelők szabadon engedése, vagy a béketervről való tárgyalás megindítása.
