Kínai államfő nyolc éve nem járt Indiában, Hszi Csin-ping most szerdától kezdődően háromnapos látogatást tesz a szomszédos országban. Mindkét ország szándéka, hogy fejlesszék gazdasági együttműködésüket, Kína ráadásul partnert keres Indiában Ázsia megújítására.
Sajtóértesülések szerint a most szentesítendő gazdasági tervek értéke százmilliárd dollár nagyságrendű lesz. Megfigyelők szerint Peking emiatt nem engedheti meg magának, hogy feszült legyen a kétoldalú viszony, és Hszi Csin-ping feltehetőleg "azon van", hogy a kapcsolatokat zavaró konfliktusveszélyes problémára, határvitájukra végleges megoldást találjanak.
Ezzel szemben áll a kínai katonák behatolásáról szóló jelentés. Azt ezt közlő politikus, Arunácsal Prades egyik újdelhi parlamenti képviselője szerint a kínai katonák szerdán hatoltak be az állam területére, s emiatt az indiai kormány "erősítést küldött" saját hadserege alakulatainak a térségbe. Az NDTV tévé úgy értesült, hogy a két hadsereg képviselői szerdán találkoztak. Más, meg nem nevezett tisztségviselők szerint a kínai katonák - úgy tűnik - utat építenek indiai területen.
Az újdelhi külügyminisztérium annyit közölt csütörtökön, hogy a Hszi Csin-pinget szerdán fogadó Narendra Modi miniszterelnök beszélt vendégével kínai katonák "behatolásáról", és más témák mellett szó lesz erről csütörtökön folytatott tárgyalásaikon is. India és Kína 1962-ben rövid ideig tartó, de véres háborút vívott Arunácsal Pradesért, és annak hovatartozásában azóta sem egyeztek meg.
A kínai elnök indiai látogatása alkalmából a dalai láma kijelentette egy csütörtöki mumbai sajtóértekezletén, hogy Hszi Csin-ping "nyitottabb, realistább" politikus, mint elődje, Hu Csin-tao volt. Ebből következően "több dolgot is eltanulhat Indiától". "Nagyon fontos, hogy bizalomra építve megújuljanak a kínai-indiai kapcsolatok" - mondta Tibet indiai száműzetésben élő vallási vezetője.
A két ország között az is feszültség forrása, hogy India befogadta a dalai lámát, akit Peking veszélyes szakadár vezetőnek tart. Kína nyomást gyakorol a világ minden országára, hogy ne fogadja látogatáson a vallási vezetőt. A dalai láma már többször hangoztatta, hogy csak nagyobb autonómiát akar Tibet számára, amelyet Kína az 1950-es évek elején szállt meg és csatolt magához.