Készült-e kimutatás arról, hogy hány kárpátaljai magyar harcol Kelet-Ukrajnában, illetve hányan eshettek el?
Nem készült ilyen kimutatás, mivel nem vezetik a nemzetiségi hovatartozást. Ha vezetnek ilyen statisztikákat, az is a hadkiegészítő parancsnokságok hatáskörébe tartozik, de ezek nem nyilvánosak. Információim szerint öt magyar nemzetiségű halálos áldozata van a kelet-ukrajnai harcoknak, ők mind hivatásos katonák voltak.
Száz körül lehet az ottani harcokban részt vett magyarok száma.
Mindenki beletörődött már abba, hogy nem tud jelentős áttörést elérni a befagyott kelet-ukrajnai konfliktusban?
Bele nem törődtek, de a realitás felülírja a vágyakat. Érdekes jelenség volt, hogy az ukrán alkotmánymódosítás vitája során a kormánypártok megoszlottak. A Porosenko- és a Julia Timosenko-blokk egyaránt a változtatások mellett szállt síkra, míg a radikálisok élesen ellenezték. Főleg azt a passzust kritizálták, amely utalt a Donyeck és Luhanszk megye nem ellenőrzött részének valamifajta különleges státuszára.
Ez a vita igen hamar átirányult a háborúról és békéről szóló ellentétekre. A kormánypárt radikális része Európa- és NATO-ellenes megjegyzéseket tett, és azt állították, hogy a különleges státusz elismerésére a minszki fegyverszüneti megállapodás kényszeríti Kijevet. Erre a válasz az volt, hogy aki úgy gondolja, hogy rá van kényszerítve,
az vegye a fegyvert, és harcoljon az érintett részek felszabadításáért.
Ez a rendkívül éles kijelentés is arra utal, hogy a vezető csoport józanabb része tudja, hogy ez egy aszimmetrikus konfliktus, amiben Ukrajna egyedül nem tud nyerni.
A Porosenko-blokk egy erődrendszert szeretne felépíteni a jelenlegi frontvonalon,
ami szintén arra utal, hogy a kormány nem tud döntő változást elérni a harctéren. Sajnos rendkívül sok ok miatt a minszki megállapodást nem lehet végrehajtani, így például októberben biztosan nem lesznek önkormányzati választások az érintett területeken.
Meddig bírja még Ukrajna?
Meglepő volt Oroszországnak, hogy Ukrajna nem omlott össze az első csapás súlya alatt. Kijev képes tartani a mostani frontvonalat, de az ország csődközeli helyzetben van, csak a nyugati kölcsönöknek köszönhető, hogy még nem omlott össze. Negatívum, hogy a Nemzetközi Valutaalap olyan feltételeket követel a támogatások fejében, amik rendkívüli módon megnehezítik az ukrajnai polgárok életkörülményeit. Ha újabb és újabb megszorítások következnek, akkor az szociális robbanáshoz is vezethet. Különösen a téli időszakban, amikor
a lakosság jelentős része objektíve képtelen kifizetni a számláit.
Ilyen helyzetben hogyan lehet gátat szabni a kárpátaljai elvándorlásnak?
A kárpátaljai magyarság elvándorlása egy folyamat, ami nagyon régen zajlik. A 20. században minden egyes határváltozáskor jelentős számú magyarság hagyta el Kárpátalját.
Az utóbbi időben ez felerősödött, mivel a kárpátaljai magyarság kettős nyomás alatt áll.
Egyrészt a háborús helyzet teljes bizonytalansága, valamint a rendkívüli mértékű gazdasági visszaesés miatt.
Ez a munkaképes férfilakosság nagymértékű elvándorlásához vezet, mivel ők másképp nem tudják eltartani a családjukat. Mindezek ellenére nem lehet pánikszerű menekülésről beszélni. A legfőbb megoldás a béke megteremtése lenne, ami Ukrajna érdeke is, ez a helyzet stabilizálódásával járna, így az elvándoroltak egy része minden bizonnyal visszatérne.
Vannak tapasztalatai arról, hogy a magyar határőrök közvetlenül érintettek a cigarettacsempészetben?
Kárpátalja öt európai ország határán fekszik, és
a csempészésnek roppant hagyományai vannak ebben a térségben.
A szovjetek is csak drótkerítéssel tudták megállítani, majd 1990 után felvirágzott a határ menti kereskedelem. Az utóbbi időszakban ez kezdett ipari méreteket ölteni. Ennek a fő oka, hogy Nyugat-Európában a dohányzás elleni harc miatt kozmikus magasságba emelkedett a cigaretta ára.
Londonban egy doboz cigaretta 5-7 fontba kerül, miközben az előállítási költsége 30 cent. Addig nem lehet a csempészetet felszámolni, amíg megvan ez a különbség. Az Amerikai Egyesült Államokban sem sikerült adminisztratív intézkedésekkel felszámolni az alkoholcsempészetet. Pedig még
az 1930-as évek Amerikája is jóval szervezettebb állam volt, mint a mai Ukrajna.
Orbán rendelte el a vizsgálatot
Vizsgálatot rendelt el Orbán Viktor, hogy kiderüljön, igazak-e az Origón megjelent hírek, miszerint az ukrán határnál a cigarettacsempészésben a magyar határőrök is érdekeltek. A vizsgálat eredménye egyelőre nem ismert.Akkor semmihez sem vezet a vámparancsnokok leváltása?
Átmeneti eredmények lehetnek, de siker nem. Ráadásul a mostani változás csak növeli a feszültséget a kárpátaljai lakosság körében, mivel a csempészetből származó pénz szétterült az emberek körében. Nyilván ebben rendet kell tenni, de
Európának felül kell vizsgálnia a dohányzással kapcsolatos politikáját,
de nem hiszem, hogy a csempészést bárki fel tudná számolni.
A korábban említett alkotmánymódosítás hozhat-e egy önállóbb Kárpátalját?
Ha a törvényt megfelelő módon hajtják végre, akkor valóban önállóbb lehet Kárpátalja. Azonban bőven vannak kétségek is, hiszen egy olyan helyzetben kezdenek ilyen reformhoz, amikor Ukrajna rendkívül komoly gondokkal küzd. Ráadásul az alkotmánymódosítás tartalmaz olyan elemeket, miszerint a decentralizáló viszonylagos lesz. Ennek oka, hogy
az elnöknek minden intézkedéssel szemben vétójoga lesz.