Gyilkos verseny a bécsi munkahelyekért

Miközben Nyugat-Európa országaiban általában csökkent a munkanélküliség az elmúlt évben, Ausztriában csekély mértékben bár, de növekedett. A helyzet Bécsben a legnehezebb, ahol az elmúlt évben több mint 5 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma, mindez különösen az idősebb munkavállalókat sújtja, az 55 év feletti korcsoportban több mint 22 százalékkal nőtt az állástalanok száma.

Bécs az egyik legdinamikusabban növekvő európai metropolisz: évek óta vonzza a tehetséges, fiatal munkavállalókat Európából. Nem csupán Kelet-Közép-Európából áramlanak a fiatalok Bécsbe, hanem Németországból is. Az elmúlt években a Németországból érkezettek váltak a harmadik legnagyobb közösséggé – a szerbek és a törökök után – az osztrák fővárosban. Hasonlóan nagy számban vannak azok, akiknek a bejelentett lakcímük Magyarországon vagy Szlovákiában van, de Bécsben dolgoznak. Mindez jelentősen lenyomta a munkaerőpiaci árakat, és gyilkos versenyt jelent a munkahelyekért.

350 ezren munka nélkül

Jelenleg Ausztriában több mint 350 ezren vannak munka nélkül, a szám valamelyest emelkedett az elmúlt évben. Rengetegen érkeznek Magyarországról és Szlovákiából, akik gyakran motiváltabbak, képzettebbek és általában fiatalabbak, mint a helyi munkavállalók. A legnagyobb probléma, mint másutt, a hosszú távon munka nélkül maradtak ügye, valamint az idősebbek kihullása a munkaerőpiacról. A munkaügyi hivatalok keveset tudnak tenni: bár ingyenes átképzési programok állnak rendelkezésre, alacsony képzettséggel szinte lehetetlen elhelyezkedni. Az idősebbek ügyében a város többet tud tenni: támogatást nyújt azoknak a munkaadóknak, amelyek ötvenöt év felettieket alkalmaznak. Emellett rengeteg társadalmi vállalkozás alakult, amelyek elsődleges célja az idősek foglalkoztatása.

Van sikeres példa

Bécs egyik népszerű új étterme ilyen: az Inigo nevű belvárosi helyen mindenki ötvenöt év feletti vagy idősebb. Ők szolgálnak ki, főznek a konyhában, az összesen 70 alkalmazott túlnyomó többsége korábban tartósan munkanélküli volt. A hely tele van, a vendégek – és legfőképpen az ott dolgozók – elégedettek. „Két éve nem volt munkám" – mondja az egyik pincér – „egy barátom szólt, hogy van lehetőség. Hat hónapos betanulás után kezdtem el dolgozni, addig is kaptam »ösztöndíjat«. Minden pillanatát élvezem a munkámnak, pedig korábban villanyszerelő voltam egy nagyüzemben."

A menekültek még nem tényezők

Bécsben ma 1,8 millióan élnek, ez pár év múlva 2 millióra emelkedik. Az érkezők a munkaerőpiaci kínálatot növelik, tovább erősítve a versenyt. Minden ellenkező vélelemmel szemben a menekültügy még nem éreztette hatását a munkaerőpiacon.

Állást csak azok vállalhatnak, akik kérték és megkapták a menekültstátuszt.

Egyelőre a menekültek többsége továbbment más nyugat-európai országba, eddig – az elmúlt években összesen – mindössze 19 000 ember kapott menekültstátuszt, és jelent meg a munkaerőpiacon, főként Bécsben.

Hitelekkel, beruházásokkal próbálkoznak

A politikában egyelőre csak áttételesen érzékelhetőek a növekvő munkanélküliségi számok. Bár a menekültügy minden mást elnyom, szeptemberben Werner Faymann kancellár jelentős gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő csomagot jelentett be. A kormány támogatott hitelekkel, valamint az állami beruházások felpörgetésével igyekszik ellensúlyozni a kiélezett munkaerőpiaci helyzetet. A Szabadságpárt ugyanakkor ezen is kapitalizál: Burgenlandban a magyarok érkezése ellen kampányol, Bécsben a félelmet erősíti, hogy a menekültek majd osztrák munkahelyeket veszélyeztetnek.

Félnek

Felső-ausztriai tapasztalatok alapján a dolog működik: a hagyományos baloldali, illetve konzervatív alsóközéposztály-beli szavazók félnek munkahelyük elvesztésétől vagy attól, hogy többet nem jutnak munkához, és bizalmukat a Szabadságpártba helyezik. A korábbi szabadságpárti kormányzati tapasztalatok – elsősorban Karintiában – nem voltak biztatóak: Jörg Haider után gazdasági káosz maradt. De az régen volt, mondják a szabadságpárti stratégák, szerintük azóta sok minden változott. A bécsi választások egyik tétje az, hogy a választók mennyire hiszik ezt el, és mennyire érzik kormányzóképesnek a Szabadságpártot és vezetőjét, Heinz-Christian Strachét.