Nem a bombázás fogja elpusztítani az Iszlám Államot

Párizs, 2015. november 14. Áldozat letakart holtteste az egyik lövöldözés helyszínén Párizsban 2015. november 13-án. A késő este kezdődött párizsi fegyveres támadásoknak eddig legkevesebb hatvan halottja van. A francia főváros Bataclan koncerttermében mintegy száz embert ejtettek túszul. A Franciaország-Németország barátságos labdarúgó-mérkőzés helyszíne, a párizsi Stade de France Stadion közeléből három robbanást jelentettek. (MTI/AP/Jacques Brinon)

Kevés pénzből, különösebb szervezés és bonyodalom nélkül hajthatták végre a 129 áldozatot követelő terrortámadást a párizsi merénylők. Többségük még Szíriában sem járt, hanem Európában radikalizálódott. Elemzők szerint nyilvánvaló, hogy ilyen fenyegetés ellen nem lesz elég a légicsapás, a szárazföldi offenzíva indítása azonban kizárt. Ha a nemzetközi közösség nem talál hosszú távú megoldást, újabb támadások jöhetnek.

A párizsi merényletek barbarizmusa új fejezetet nyitott a terrorban. A merénylők nem nemzeti jelképeket, politikusokat támadtak, hanem egyszerű fiatalokat, akik bulizni mentek péntek este, vagy a barátaikkal beszélgettek egy pohár bor mellett.

A terroristáknak követeléseik sem voltak:

egyszerűen bementek, és szó nélkül lőni kezdtek.

Letakart holttestek Párizsban. Összesen 129 ember halt meg a vérengzésben Forrás: MTI/AP/Jacques Brinon

A pontos számokat még a francia rendőrség sem tudja, de egyelőre úgy tűnik, hogy a támadásokat heten vagy nyolcan hajtották végre. Volt, aki külföldről érkezett, más Franciaországban nőtt fel, fegyvereiket a világ bármely részén be lehetett szerezni. Akcióikat összehangolták, de ez is főleg csak annyit jelentett, hogy nagyjából egy időben hajtották végre brutális támadásukat.

Pénz nem kell, csak elszántság

Ami viszont nagyon fontos: a brutális tetthez nem volt szükség sok pénzre. Nem kellett repülőleckéket venniük, hogy évekkel később nekivezessenek egy repülőt a World Trade Centernek. Nem kellett évekig tartó előkészület sem, hogy nehezen megközelíthető helyeket tegyenek célponttá.

Kevés pénzből, nem bonyolult szervezéssel, védtelen embereket

támadtak meg, így okozták a legnagyobb veszteséget.

Salah Abdeslam Brüsszelben élt, társaival onnan szervezte meg a merényletet Forrás: AFP/-

Mindez felveti a kérdést: hogyan lehetett volna megelőzni a párizsi terrort, és jelent-e bármit, ha legyőzik az Iszlám Államot.

Ezeknek a merénylőknek ugyanis nem feltétlenül a terrorszervezet pénze, hanem

az elszántság volt a fő fegyverük.

Ha járt is közülük valaki Szíriában, az internet korában legtöbbjüknek még külföldre sem kellett utaznia ahhoz, hogy radikális eszmékkel találkozzon.

Bombázni nem elég

Párizs utóhatásaként több ország ismét bombázni kezdte az Iszlám Államot, ebben viszont semmi újdonság nincs. Franciaország eddig is bombázta Szíriát, otthon pedig már korábban szigorú terrorellenes intézkedéseket vezetett be. Az Egyesült Államok ötmilliárd dollárt költött a terror elleni háborúra, és koalíciós partnereivel együtt

több mint 8000 légicsapást mért az ISIS állásaira.

A párizsi terrort egyik sem tudta megállítani.

A Charles de Gaulle repülőgép-hordozó is útnak indult Szíria felé Forrás: AFP/Patrick Baz

A következő hónapok a légicsapások mellett arról fognak szólni, hogyan lehet még jobban megszigorítani a biztonsági intézkedéseket Európában. Francois Hollande francia államfő már hétfőn bejelentette, hogy három hónapra életben tartaná a rendkívüli állapotot. Az alkotmányt is hajlandó lenne módosíttatni, például azért, hogy könnyebben

megfosszák francia állampolgárságuktól a terroristákat.

A kormányok még több felhatalmazást kapnak arra, hogy kémkedjenek az állampolgárok után, a nacionalista retorika megerősödik, a muszlimok és nem muszlimok közötti bizalmatlanság pedig tovább nő.

Az Iszlám Állam nem Szíria

A stratégia annyiból kikerülhetetlen, hogy az Iszlám Állam már jó ideje beszivárgott az európai államokba. Brüsszel Molenbeek kerülete évek óta a radikalizmus melegágya, de Párizsban, Londonban és Berlinben is vannak terrorista csoportok.

A terrorszervezet több száz fiatalt képzett ki

Szíriában, és küldött haza, közülük többen merényletek terveivel érkeztek. Rájuk már semmilyen hatással nincs a bombázás, sőt talán még elszántabbá teszi őket – és amint láttuk, az elszántság néha a pénznél is többet ér.

Gyerekkatonákat toboroz az ISIS. Támogatóik azonban Európában is vannak Forrás:YouTube

Gyengíteni lehet, elpusztítani nem

Elemzők szerint éppen ezért az a legfontosabb, hogy a párizsi támadásból a nyugati nagyhatalmak levonják a megfelelő tanulságokat. Szerencsére úgy tűnik, hajlanak is rá. Soha annyi, a kompromisszum irányába mutató nyilatkozat nem hangzott még el a szíriai helyzetről, mint ezen a hétvégén. Barack Obama tárgyalóasztalhoz ült Vlagyimir Putyinnal, Versailles-ban elmondott beszédében Francois Hollande pedig nemzetközi nagykoalíciót sürgetett az ISIS ellen.

A légicsapásokkal az a legfőbb probléma, hogy ideig-óráig ugyan meggyengíthetik a szervezetet,

végleg elpusztítani azonban nem tudják.

Félő az is, hogy az Iszlám Állam katonái továbbra is civileket használnak majd pajzsként, a bombázások így rengeteg járulékos halottal járhatnak. Minél több civil veszti életét Szíriában, annál többen fordulhatnak a radikálisok felé.

Ezért nem lesz szárazföldi háború

Magától értetődő akkor a kérdés: miért nem küldenek szárazföldi csapatokat Szíriába. Ez azon kívül, hogy rengeteg áldozattal járna, és hosszú távú politikai következményei lennének, az Egyesült Államok segítsége nélkül nem valósulhatna meg. Barack Obama elnök azonban – aki második ciklusának utolsó évét tölti a Fehér Házban – egészen biztosan

nem akar újabb háborúba keveredni.

Ezt a G20-ak csúcstalálkozóján ki is jelentette.

Obama és Putyin a G20-ak csúcstalálkozóján is tárgyalt Forrás: AFP/-

Kézenfekvő megoldás az is, hogy erősítsék a nemzetbiztonságot. A francia és a belga titkosszolgálatok egyaránt leszerepeltek az elmúlt hetekben, egyre több olyan információ lát napvilágot, hogy

figyelmeztették őket más országokból, de nem léptek.

A törökök például kétszer is szóltak, hogy nézzenek utána Omar Ismail Mostefainak, de ez nem történt meg. A francia férfi rengeteg ember lelőtt a Bataclan klubban, majd felrobbantotta magát.

A támadók mindegyike lényegében szabadon szervezkedhetett, vehetett fegyvert, bérelhetett autót, lakást, és készíthetett házilag bombát – mindezt úgy, hogy egyszer sem kerültek a hatóságok látókörébe.

Megemlékezés a Bataclan előtt. Nem lehet kizárni a további támadásokat Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

Ha nem lépnek, támadnak

Egyelőre nehéz megjósolni, hogy hosszú távon hogyan alakítja át a nemzetközi politikát a párizsi merényletsorozat.

Francois Hollande kedden jelentette be, hogy a jövő héten Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik. Ez sok mindent előrevetíthet: ha sikerült megegyezniük a közös fellépésben, fordulhat a kocka, ha azonban nem, akkor semmi nem zárja ki, hogy a jövőben hasonló terrortámadások történjenek.