Törökországban a szíriai menekültek száma már elérte a kétmilliót. Ankara kijelentette, hogy továbbra is hajlandó fogadni őket, de a török társadalom ezt egyre kevésbé tolerálja.
Ugyanis egyre több a konfliktus a helyiek és a menekültek között,
ami mostanában már véres összecsapásokhoz is vezetett. A június 20-i menekültügyi világnapon Angelina Jolie is egy törökországi menekülttáborba látogatott el, hogy felhívja a figyelmet a helyzet súlyosságára. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának különmegbízottjaként az Oscar-díjas színésznő arról beszélt, hogy
a világ a tömeges áttelepülés korszakát éli át,
és még soha nem fosztottak meg ennyi embert az emberi jogaitól.
A Törökországban élő mintegy kétmillió szíriai menekült helyzetének megítélése egyáltalán nem pozitív – mondta Dobrovits Mihály. A Törökország-szakértő szólt arról is, hogy az eddig kormányzó Fejlődés és Igazság Pártjának (AKP) elévülhetetlen érdeme van abban, hogy a szíriaiak az országba érkeztek, mivel Ankara tevőleges szerepet játszott az Aszad-ellenes erők támogatásában.
Éppen emiatt
a török kormánypárt egyáltalán nem ellenséges a menekültekkel szemben,
és hazafias kötelességnek tartja, hogy a lehetőségekhez képest megfelelően gondoskodjon róluk. Ezzel szemben az ellenzéki erők a probléma mielőbbi megoldását sürgetik, mivel a több millió ember ellátása jelentős összegeket emészt fel, ráadásul biztonsági kockázatot is jelent a táborokban élő tömeg.
A júniusi választások előtt a menekültek helyzete kampánytéma volt. A világinak és Nyugat-barátnak tartott ellenzéki Köztársasági Néppárt ígérte azt a választóinak, hogy hatalomra kerülésük esetén elküldik az országból a szíriai menekülteket.
Dobrovits Mihály szerint a táborokba beszivárgott az Iszlám Állam néhány aktivistája is, de azt nem lehet tudni, hogy pontosan milyen mértékben épültek be a menekültek közé.
A szakértő azt elképzelhetetlennek tartja, hogy ekkora tömeget egyik pillanatról a másikra kitegyenek az országból,
de valamilyen megoldást találni kell a helyzetükre.
A mostani helyzetben a legnagyobb bizonytalanságot az okozza, hogy a június 7-i törökországi parlamenti választáson egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget. A koalíciós tárgyalások jelenleg is zajlanak,
az sem kizárt, hogy előrehozott választásokat tartanak.
Ez a politikai környezet biztosan nem segíti a menekültek helyzetének rendezését, csak a bizonytalanságot növeli – hívta föl a figyelmet Dobrovits Mihály.
Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban azt mondta, országa kétmillió embert fogadott be, akik a térségben dúló konfliktusok elől menekültek el, miközben egész Európa csupán kétszázezret. "Mi senkit sem hagytunk cserben, és ezt soha nem is fogjuk megtenni" – hangsúlyozta Erdogan.
Jelen pillanatban nem kell attól tartani, hogy a Törökországban lévő kétmilliós embertömeg csak úgy útnak indulna az Európai Unió, így Magyarország felé, de ha belátható időn belül nem sikerül a térségben legalább kontrollálni a folyamatokat, annak beláthatatlan következményei is lehetnek – fogalmazott a Törökország-szakértő.
Mivel Szíria jelenleg legalább három részre esett szét, a menekültek között is megjelentek a törzsi ellentétek. Abban az esetben, ha megalakul az új török kormány, akkor
a NATO és az Egyesült Államok segítségével rendezni kell a térségbeli helyzetet,
hogy ne eszkalálódjon tovább a válság – vélte a szakértő.
A törökországi menekülttáborok helyzetéről Dobrovits Mihály azt mondta, hogy azt finoman szólva sem lehet jónak nevezni. Igaz, ott még nem terjedt el a prostitúció, ami például a jordániai táborokban már mindennapos.