Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék csütörtökön az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta, és negyvenéves börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt.
A belgrádi kormány pénteki rendkívüli ülése után kiadott közlemény szerint az ítélethirdetés után sem szabad kollektív bűnösnek nyilvánítani egyes népeket - ez esetben a szerbeket - azokért a tettekért, amelyeket egyének követtek el.
Nikola Selakovic szerb igazságügyi miniszter a kormányülést követően elmondta: minden bűncselekményért ki kell róni a megfelelő büntetést, meg kell büntetni az abban részt vevő elkövetőket, de
megengedhetetlen, hogy az esetet átpolitizálják, és egy egész népet kollektív bűnössé nyilvánítsanak
az egyének által elkövetett bűncselekmények miatt. A tárcavezető hozzátette, hogy a szerb kormány nem kíván véleményt nyilvánítani a Nemzetközi Törvényszék ítéleteit illetően, viszont "keserű szájízzel" gondol arra, hogy
a törvényszék nem büntette meg azokat, akik a szerbek elleni bűncselekmények kiötlői voltak.
Nikola Selakovic hangsúlyozta, hogy a szerb kormány a továbbiakban is a térségbeli megbékélés politikája mellett áll ki.
Mladen Ivanic, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja szerint a Karadzic elleni ítélet nem a megbékélést fogja elősegíteni, sokkal inkább a szélsőségek felerősödéséhez vezet majd Bosznia-Hercegovinában.
Pénteki Banja Luka-i sajtótájékoztatóján a politikus kiemelte: a hágai törvényszék most sem adott választ arra, hogy miért nem ítélt el eddig egyetlen olyan magas rangú tisztségviselőt sem, aki a szerbek elleni bűncselekményekben vett részt. Mint fogalmazott:
ezt a bosnyák szélsőségesek bizonyítékként használják majd arra, hogy kizárólag a bosnyákok voltak a háború áldozatai.
Hozzátette: nem lenne szabad az ítéletet politikai érdekek érvényesítésére használni.
Az ítélet a bűnök valódi megbánása nélkül nem elegendő - vélekedett pénteken Vinko Puljic szarajevói érsek.
"Amíg nincs megbánás, addig megbékélés sincs" - fogalmazott. Szerinte a törvényszék elítélte azt az embert, aki a bűncselekményeket elkövette, ugyanakkor
a testület nem "ítélte el" sem az elkövetett bűnök gyökerét, sem azt az eszmét, amely az elkövetésükhöz vezetett.
"Ha nem ítéljük el a bűncselekményt, és nem határolódunk el tőle, akkor fennáll a veszélye annak, hogy mi magunk is a bűncselekmények résztvevőivé válunk - tette hozzá.
A Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök elleni csütörtöki ítélet már kihirdetése előtt megosztotta a balkáni térségben élőket, egyesek szerint Karadzic megérdemli a büntetést, mások viszont eltúlzottnak tartják a negyvenévnyi letöltendő börtönbüntetést. A volt boszniai szerb elnök fellebbez a Nemzetközi Törvényszék elsőfokú ítélete ellen.
A volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék a bosszú és a leszámolás eszközévé vált - közölte az orosz külügyminisztérium.
A külügyi tárca szerint Oroszország már 1993-ban - amikor is az ENSZ Biztonsági Tanács határozatának értelmében felállt a bíróság - megkövetelte, hogy a testület az igazságosság intézménye legyen, ahol a józan ész és a méltányosság diadalmaskodik.
Ez az elvárás azonban nem teljesült
- írták a közleményben.
Az orosz külügy szerint az NT figyelmen kívül hagyja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amelynek értelmében már be kellett volna fejeznie a munkáját. Az eredetileg kitűzött cél az volt, hogy a törvényszék az elsőfokú eljárásokat 2008 végéig, az összes fellebbviteli eljárást pedig 2010 végéig fejezze be.
Az orosz külügyminisztérium nehezményezte, hogy milliárdokat költöttek a több mint húsz éve működő NT tevékenységére, aminek a terhe a nemzetközi közösség vállát nyomja. Megjegyezte, hogy ezt az összeget inkább a békefolyamatra kellett volna költeni a volt Jugoszlávia országaiban.
A külügyi tárca szerint az NT továbbra is folyatja annak a mítosznak az építését,
miszerint csak a szerb emberek felelősek az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökért.
Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.