„Az egyik olvasóm azt mondta, hogy eddig fenntartással kezelte a Putyin-kritikákat, de a könyvem gondolkodóba ejtette” – mondta az Origónak Boris Reitschuster. Az Oroszország-szakértőnek számító német újságíró áprilisban jelentette meg „Putyin titkos háborúja; miként destabilizálja Moszkva a Nyugatot" (Putins verdeckter Krieg: Wie Moskau den Westen destabilisiert) című könyvét.
Boris Reitschuster azt állítja, hogy Németországban közel 300 kiképzett orosz ügynök rejtőzködik, közülük többen állami szervezeteknél töltenek be pozíciót. Az újságíró, aki évekig volt oroszországi tudósító, 300 oldalon át fejtegeti, hogy a Kreml beépített ügynökeivel miként zilálja szét a nyugati liberális demokráciákat.
Boris Reitschuster szerző azért tartotta fontosnak megírni a könyvét, hogy megértsük Vlagyimir Putyin motivációit. Szerinte az autokrata irányítás módszereit nem ismerő nyugati társadalmakat
ideje felébreszteni a Csipkerózsika-álmukból.
„Putyint egyetlen ideológia, a hatalom vezérli, aminek a megtartásához
felhasználja a KGB-s múltjából átmentett kapcsolatait is”
– mondta az Oroszország-szakértő a Die Weltnek.
A könyvének Németországban és Oroszországban egyaránt felemás a fogadtatása.
Egyfelől megpróbálják hitelteleníteni a mondanivalót, ahogy azt a KGB-nél és a Stazinál tanították”
– mondta Boris Reitschuster az Origónak.
„Azt is tudom, hogy a színfalak mögött igenis téma lett az írásom, ami jól is van így.”
Reitschuster szerint a német közszolgálati adók agyonhallgatják a könyvét, de ezt a németekre jellemző óvatoskodásnak tudja be.
„Abszurdnak tartom azt a feltételezést, hogy a német csatornák Moszkva-ellenes propagandát terjesztenének. Aki ismeri a német attitűdöt, az tudja, hogy a probléma inkább abból fakad, hogy a németek túl sokáig kotlanak dolgokon” – mondta Boris Reitschuster.
„A német közszolgálati médiát és általánosságban a hatóságokat is bürokratikusság hatja át. Az NDK szétesésének a tudósításakor ugyanúgy fáziskésésben volt a közmédia, mint a kölni vasútállomásnál történt erőszakhullámnál.”
Szerinte a német közmédiában egy közepes áradás Dél-Amerikában nagyobb sajtóvisszhangot kap, mint egy Németország elleni lehetséges támadás.
Könyvében 2013-ig nyúl vissza, amikor Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök, a jelenlegi védelmiminiszter-helyettes meghirdette a hibrid hadviselést.
Geraszimov az orosz stratégiát a jövő hadviseléseként jellemezte.
Az új katonai doktrína felrúgja a hagyományos hadviselés szabályait. A harctéri műveletek a stratégia kisebbik részét teszik ki, és olyan nem katonai eszközök lesznek hangsúlyosak, mint a gazdasági és politikai befolyásszerzés, a propaganda és a titkosszolgálati akciók.
Boris Reitschuster szerint a stratégia egyik eleme, hogy orosz titkosszolgálat orosz gyökerekkel rendelkező német állampolgárokat szervezett be.
Az oroszul és németül beszélő férfiakat Oroszországban megtanították fegyverekkel és robbanószerekkel bánni, verekedni és szabotázsakciókat végrehajtani.
A beszervezettek az orosz különleges katonai alakulatok, a Spetsnaz módszereit sajátították el. A kiképzés után visszaküldték őket Németországba, de továbbra is a Kreml irányítja őket. Az ügynökök közül sokan fontos állami szerveknél – a rendőrségben, a hadseregben, az igazságszolgáltatásnál – dolgoznak, esetleg politikai mozgalmakban vállalnak szerepet.
Állításait titkosszolgálati körökből szerzett információkra alapozza, de nyilvánosan elérhető adatokat is felhasznált, mondta Boris Reitschuster, aki szerint elég csak végignézni az elmúlt időszak történéseit, és az apró puzzle-darabok beleillenek a teljes képbe.
A szerző Putyin legnagyobb manőverének az oroszok szíriai szerepvállalását tartja. Boris Reitschuster szerint
az orosz elnök mindvégig orránál fogva vezette a nyugati vezetőket.
Sikerült elhitetnie velük, hogy Oroszország nélkülözhetetlen a régió stabilizálásában, amit saját régiós pozíciójának az erősítésére használt fel.
A Kreml azt a Bassár el-Aszad szír elnököt segíti, aki miatt a szír polgárháború kirobbant öt évvel korábban. Katonai szerepvállalásával pedig menekültek tömegeit tereli Európa felé.
A szerző szerint az európai szélsőséges politikai pártok soraiba is beépültek a Kreml emberei. A lista hosszú, szerepel rajta a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Front, a magyar, a szlovák és a görög szélsőjobboldali szervezetek, de a német bevándorlóellenes AfD és a neonáci Pegida is.
Ezeket a szervezeteket bármikor fel lehet használni egy menekültellenes hisztériakeltésre.
A kölni rendőrség szégyeneként elhíresült szilveszteri molesztálások mögött is a szír és az orosz titkosszolgálat háttérmunkáját sejti egy, a neve elhallgatását kérő neves szociológus.
Az eset után nem volt olyan radikális párt, amely a molesztálási ügyet ne tűzte volna a zászlajára, és ne próbálta volna felhasználni saját pozíciójának az erősítésére.
Boris Reitschuster szerint Putyin gazdag fegyvertárból válogathat. Azt állítja, hogy egy Szentpéterváron működtetett kutatóközpont nem más, mint bérkommentelők fedőszervezete. A közel 400 alkalmazott feladata, hogy a Kreml szája íze szerint ferdítsék a médiában megjelenő információkat.
Az oroszok dezinformációs akcióira Marieluise Beck is figyelmeztet. A német Zöldek egyik Kelet-Európával foglalkozó parlamenti képviselője szerint ez tudatosan felépített stratégia.
Nincs más célja, minthogy belülről kikezdje az Európai Uniót.
Egyik ilyen ismert akció volt a német médiában belengetett 13 éves Lisa esete, akit állítólag menekültek erőszakoltak meg. Később kiderült, hogy ez kacsa, de az orosz származású német kislány miatt tüntetések robbantak ki Németországban. Az orosz hírcsatornák pedig váltig állították, hogy a német kormány megpróbálja eltussolni az esetet a menekültek miatt.
„Még 2006-ban jelent meg Putyin demokráciája (Putins Demokratie) című írásom. A könyv megjelenése után azt mondták nekem Moszkvában, hogy
ezzel aláírtam a saját halálos ítéletem”
– mondta Boris Reitschuster. Szerinte nem azzal szerzett magának ellenségeket az orosz fővárosban, hogy az orosz rendszert kritizálta. Ugyanis túl messzire ment a maffiakapcsolatok feszegetésében.
Úgy érzi, hogy könyve megjelenése után hadjáratot indítottak ellene.
Elütöttek rendőrautóval, megvertek, őrizetbe vettek, megfélemlítettek,
és sorolhatnám, miképp próbáltak félreállítani. Próbáltak lejáratni két rólam megjelent cikkben is. Az egyikben nagyapám állítólagos náci múltját feszegették, a másik arról szólt, hogy pénzt kapok azért, hogy lejárató cikkeket írjak Oroszországról.” Boris Reitschuster 16 évig volt a német Focus moszkvai tudósítója, 2015-ben végleg elhagyta Oroszországot.
Jó kapcsolatot ápolt, többek között, Putyin legnagyobb ellenlábasával, Borisz Nyemcov politikussal és Anna Politkovszkaja újságíróval. Nyemcov és Politkovszkaja azóta már halottak. Sokan úgy gondolják, hogy a Kreml megrendelésére gyilkolták meg őket.