Súlyos harcok Hegyi Karabahban

1994 óta a legsúlyosabb harcok robbantak ki Hegyi Karabahban. Azerbajdzsán és Örményország egymást vádolja a harcok elindításával.

Újabb, szokatlan hevességű tűzpárbaj robbant ki péntek éjjel az azeri és az örmény fegyveres erők között Hegyi Karabah határán.

A felek kölcsönösen egymást vádolták a szombaton is folytatódó harcok elindításával,

miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök azonnali tűzszünetre és önmérsékletre szólított fel.

Az örmény fél állítása szerint az azerbajdzsáni hadsereg nehéztüzérségi fegyverek, harckocsik és helikopterek bevetésével indított masszív támadást, amelynek során egy azeri helikoptert lelőttek.
Azerbajdzsán a maga részéről azt állította, fegyveres erői csak arra reagáltak, hogy örmény oldalról nehéztüzérségi fegyverekkel és aknavetőkkel lőtték állásaikat.

Húsz éve a legsúlyosabb harcok

Mindkét oldal arról számolt be, hogy "jelentős veszteségeket" okozott a másik félnek. Az örmények első közlése szerint egy 12 éves kisfiú életét vesztette, további két ember pedig megsebesült az azeri tüzérségi támadásban.

Hovik Abrahamján örmény miniszterelnök összehívta a kormány rendkívüli ülését, és közölte, hogy

kész minden szükséges intézkedést megtenni a helyzet stabilizálására.

Szerzs Szargszján örmény elnök a washingtoni atomcsúcsról sietve hazautazott. A veszteségeket pontosítva azt mondta, hogy örmény oldalon a halottak száma 18-ra emelkedett. Azt állította, hogy

a jelenlegi harcok a legsúlyosabbak az 1994-ben életbe lépett fegyvernyugvás óta.

Szargszján összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, és bejelentette, megbízta a külügyminisztériumot, hogy dolgozzon ki egy kölcsönös katonai segítségnyújtási megállapodást Hegyi Karabahhal.

Aliyev örmény megszállásról beszélt

Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium közleménye szerint az összetűzésekben 12 azeri katona veszítette életét. A közlemény elismerte a hadsereg egyik Mi-24-es helikopterének lelövését is.

Ugyanakkor a védelmi tárca azt állította, hogy az azeri fegyveres erők több mint száz örmény katonát megöltek vagy megsebesítettek, továbbá hat örmény páncélost és 15 tüzérségi állást megsemmisítettek.

Hegyi-karabahi szakadár katonák felvonulása egy 2012-es katonai parádén Nagorny-ban, Hegyi-Karabahban Forrás: AFP/Karen Minasyan

A washingtoni atomcsúcson tartózkodó Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök a konfliktus békés rendezésére szólított fel, egyúttal azzal vádolta Örményországot, hogy a nemzetközi jogot megsértve

megszállás alatt tartja a területet.

Az elnök péntek esti nyilatkozatát szombaton hozták nyilvánosságra Bakuban. Aliyev hangsúlyozta, hogy a konfliktusra Azerbajdzsán területi egységének alapján kell megoldást találni.

Azerbajdzsán erővel is visszavenné

Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi Karabah ügye miatt.

A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól.

Az 1994-ig zajló háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.

A háborús állapotokat az 1994 óta érvényes, Moszkvában kötött fegyverszünettel kívánták rendezni, azt azonban mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

Az utóbbi hónapokban

egyre gyakoribbá váltak az összetűzések

a két ország fegyveres erői között, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet pedig fenntarthatatlannak nyilvánította a jelenlegi helyzetet. Baku kilátásba helyezte, hogy diplomáciai megoldás híján képes és hajlandó akár erővel is visszafoglalni Hegyi Karabahot, mire Örményország tudatta, hogy semmilyen azeri katonai akciót nem hagy megválaszolatlanul.