Továbbra sem tudhatunk semmi biztosat a múlt héten lezuhant EgyptAir-járat katasztrófájának okairól. A gép nyomai után kutató csapatok eddig csupán roncsdarabokat, személyes használati tárgyakat és testrészeket találtak. A Párizsból Egyiptomba tartó járat csütörtök hajnalban, 66 emberrel a fedélzetén zuhant le.
Az okok felderítésének kulcsa a repülési adatrögzítő és a fedélzeti hangrögzítő (ismertebb nevükön a feketedobozok) megtalálása lehet.
A kevés információ miatt már megindultak a találgatások a gép lezuhanásához vezető okokról a repülőgép ACARS rendszere által küldött adatok alapján. Az ACARS (Aircraft Communications Addressing and Reporting System) olyan berendezés, amely az utak során folyamatosan küldi a gép különböző rendszereivel kapcsolatos adatokat a földi állomásoknak.
Az Avherald.com repülésbiztonsági portál pénteken hozta nyilvánosságra a MS-804-es járat által még az eltűnés előtt küldött információkat. Ezek szerint éjfél után nem sokkal először a jobb szélvédő jégtelenítő rendszere jelzett hibát, majd a jobb oldali nyitható ablak. Ezzel szinte párhuzamosan a WC, egy perccel később pedig a repülésvezérlő jelzett füstöt. Még egy perccel ezek után a jobb oldalablak küldött információt meghibásodásról, amit a második robotpilóta hibaüzenete követett. Utoljára pedig a harmadik repülésvezérlő egység állt le.
Az adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a repülőgép pilótafülkéjének első részében gyulladt ki valami – írja a Népszabadság hétvégi cikkében. Egy, a lapnak névtelenül nyilatkozó A320-as pilóta szerint a legvalószínűbb, hogy az elsőtiszt előtti, többrétegű biztonsági üvegből összeragasztott
szélvédő robbanhatott be.
Az A320-as repülőgépeken a szélvédők jégtelenítését a több rétegből álló üveg közé illesztett, nagyon vékony fémfóliával oldják meg, ez áram hatására felmelegíthető. A Népszabadságnak nyilatkozó szakértő szerint
a jégtelenítő rendszer meghibásodása esetén elképzelhető, hogy az ablak megolvad.
Ha ezt a pilóták nem észlelik időben, az az üveg megolvadásához, megrepedéséhez és végül széttöréséhez vezethet.
A cikk szerint az eddig ismert adatok ezt a forgatókönyvet támasztják alá. Mivel a gép éjszaka repült, a pilóták nem vették észre időben a szélvédő elhomályosodását, így nem kapcsolták ki a hibás rendszert. A felforrósodás következtében a szélvédő berobbant a pilótafülkébe, ahol tűz ütött ki. A pilóta ekkor meredeken süllyedni kezdett a nyomás kiegyenlítése és a kabintűz eloltása érdekében. A radarok által jelzett éles fordulatok arra utalhatnak, hogy a nehéz helyzetben lévő pilóta elvesztette a tájékozódását (nem kizárt, hogy a műszerek is meghibásodtak), és megpróbálta célba venni a legközelebbi repülőteret. A felvázolt forgatókönyv szerint a tragédiához végül az vezetett, hogy
a beszakadt szélvédőn keresztül beáramló, 8-900 km/h sebességű szél szétszakította a pilótafülkét és a gép törzsét is.
Háy György repülésbiztonsági szakértő az Origónak azt mondta: az ACARS rendszer által szolgáltatott információk nem teszik lehetővé a baleset körülményeinek pontos rekonstruálását, azok csupán a karbantartó személyzet munkáját segítik azzal, hogy már a gép leszállása előtt információt kapnak a szükséges javításokról.
A szakértő szerint az ACARS rendszer által több helyről küldött,
a sajtóban legtöbbször füstjelzésként említett jelzés könnyen elképzelhető, hogy nem is füst volt.
Az érzékelő ugyanis a látótávolságot vizsgálja, így az is lehet, hogy géptestben keletkezett ködről küldött információkat. Köd pedig úgy keletkezhetett, hogy valamilyen sérülés miatt megszűnt a túlnyomás a fedélzeten, aminek következtében lehűlt a levegő. Minél alacsonyabb a levegő hőmérséklete, annál kevesebb vizet tud elnyelni, így a maradék vízpára – azaz köd – formájában csapódik ki.
Háy György arról is beszélt, hogy az ACARS által küldött első jelzés, amely a jégtelenítő meghibásodásáról szólt, nem jelenti azt, hogy a szélvédő okozta a gép tragédiáját. Legalább ennyire valószínű lehet az is, hogy
a jégtelenítő meghibásodása már maga is egy még nem azonosított hiba vagy egyéb probléma következménye volt.
A repülésbiztonsági szakértő hangsúlyozta: egyelőre nagyon kevés információnk van, a találgatásokon túllépő megalapozott állításokat csak a repülési adat- és hangrögzítő megtalálása után tehetünk. Felidézte azt is: a 2009-ben a fedélzetén 228 emberrel az Atlanti-óceánba zuhant Air France-járat katasztrófájának okairól is számtalan spekuláció látott napvilágot, majd a feketedobozok és a roncsok megtalálása után kiderült, hogy nem sok közük volt a történtekhez.